Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 22 hazai borvidéken jelenleg működő 316 hegyközség száma jövő tavasszal 179-re csökkenhet, ha a parlament a jelenlegi formában fogadja el a hegyközségi törvény módosítását. Az agrártárca tervei szerint az 1994-ben megszabott 50 hektárról 500 hektárra emelik a hegyközség-alapítás minimális területmértékét. A törvényjavaslat elfogadása októberre várható, a hatályba lépéstől számított 90 napon belül az egyesüléseknek meg kell történniük. A határidő nem szoros, mivel a hegyközségek érdeke, hogy a következő esztendő első hónapjaira működőképesek legyenek – mondta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A HNT várhatóan a héten tárgyalja meg az agrártárca előterjesztését, de feltehetően támogatni fogja azt, ugyanis a törvénymódosítás a szervezet javaslatai szerint indult meg.
A hegyközségek közigazgatási, szakmai és érdekérvényesítési feladatokat látnak el, működésük a kamarákéhoz hasonlítható, tagjai a helyi termelők, felvásárlók. A tagság számukra kötelező, de egyben érdekük is, ugyanis a hegyközség adja ki az eredetigazolásokat, ami a bor forgalomba hozatalához szükséges. A hegyközségek részben a tagok befizetésből élnek, új szabályként a HNT joga lenne egy minimumjárulék megszabása, amely a gazdálkodást tehetné zökkenőmentessé. A hegyközségek számának visszaszorulását a hatékonyság növelésével, illetve a csökkenő állami költségtérítéssel magyarázza az agrártárca és a javaslatot kezdeményező HNT főtitkára is. A hegyközségek ugyanis állami feladatokat vállaltak át – az adatszolgáltatás és az eredetigazolások kiállítása mellett pályázatokat is kezelnek –, ezekért pedig csökkenő mértékű támogatást ad az állam. A 2007-es költségvetésben erre a célra 135 millió forintot kaptak, ez az összeg 2005 óta változatlan, és a tervek szerint így marad a következő években is.
