A paksi atomerőmű ma a magyar villamosenergia-termelés 38 százalékát adja, a 2020-ig tartó időszakon belül nem látunk olyan reális alternatívát, amely kiválthatná ezt a kapacitást – ismertette a gazdasági tárca álláspontját Felsmann Balázs szakállamtitkár, a 2020-ig előretekintő energiapolitikai koncepció első társadalmi vitáján. A koncepció tervezete várhatóan szeptember végén kerülhet a kormány elé. A tárca előrejelzése szerint az alternatív energiahordozók felhasználása a jelenlegi négy százalék körüli értékről 15–18 százalékra növekedhet a fenti időpontig. Ebből kiindulva 2020 után is szükség lesz atomerőművekre Magyarországon, ami viszont új erőművi blokkok építését jelenti.
Felsmann szerint ha valamilyen ok miatt mégis a hazai atomenergia-termelés megszüntetése mellett döntene az ország, annak alternatívája csak a légkört szennyező elavult hazai, ukrán, balkáni szénerőművekben, illetve ukrán atomerőművekben megtermelt áram importálása, ám ezen megoldások egyike sem kívánatos környezetvédelmi megfontolásokból.
A magyar villamosenergia-rendszer jelenleg is kapacitáshiánnyal küzd, emiatt ma már nincs alternatívája az atomerőműnek – szögezte le az egyik markáns véleményt Járosi Márton. Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke szerint a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket ma túlbecsülik. A véleményskála másik végén elhelyezkedők – az atomellenes Energiaklub – álláspontja szerint a várható hatékonyságnövekedés és a zöldenergia együttesen kiválthatja az atomerőműveket. A Greenpeace viszont a megújuló energia várható arányát kevesellte, Rohonyi Péter kampányszervező szerint kormányzati szervek véleménye alapján 2020-ig akár 20 százalékra növelhető a megújuló energiák aránya. A zöldeknek ezt a véleményét nem osztotta az ellenoldal, ám azzal a felvetésükkel egyetértettek, hogy a 2020-ig tartó koncepció időhorizontján jóval túlmutat egy majdani új atomerőmű élethossza, ezért ezen erőművek életképességét hosszabb időtávban is vizsgálni kell.
