Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Május után júniusban is apadt a munkanélküliek tábora Magyarországon a statisztika szerint: a munkanélküliségi ráta az április–júniusi időszakban átlag 7,0 százalékra mérséklődött. Ez látványos javulás a február–áprilisi 7,5 százalékhoz képest, ráadásul az állástalanok száma 17 ezer fővel csökkent, így 2005 júliusa óta most először került a háromszázezres szint alá (a negyedév átlaga 296,9 ezer fő). A kedvező júniusi értéket már az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) – a KSH-étól eltérő – számbavétele is megalapozta: eszerint ugyanis a hónapban 2,6 százalékkal, 403 ezerre csökkent a regisztrált álláskeresők száma.
Április–júniusban a nemzetközi összehasonlításban használt foglalkoztatási ráta – a 15–64 éves korcsoporté – 57,6 százalék, ez lényegében azonos az egy évvel korábbival. Az utóbbi egy évben 18 ezer fővel emelkedett az inaktívak száma, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatotti létszám csupán kétezer fővel nőtt, míg a munkanélküliek száma nyolcezerrel mérséklődött. A javulás ellenére a mostani munkanélküliségi ráta csupán két ezrelékkel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A kedvező május-júniusi adatok alakulásában szezonális hatások is közrejátszanak, hiszen ilyenkor megugrik az építőipar, az idegenforgalom és az agrárszektor munkaerőigénye.
Szakértők szerint több ok miatt is nehéz megítélni a folyamatokat. Egyrészt az adatfelvétel hibahatára a munkanélküliek számánál 16 ezer körüli, a foglalkoztatottakénál 41 ezer, míg a munkanélküliségi rátánál 0,4 százalékpont. Ennek alapján tehát a munkaerőhelyzet valószínűleg kissé javult, ám mértéke meglehetősen bizonytalan. Másrészt miközben a költségvetési szektorból az utóbbi egy évben csaknem 43 ezer embert bocsátottak el, ők a jelek szerint már elhelyezkedtek – a foglalkoztatottak száma ugyanis gyakorlatilag alig változott –, csakhogy nemigen látja őket a statisztika. A lakossági munkaerő-felmérés alapján a KSH azt tekinti foglalkoztatottnak, aki a megkérdezés hetében legalább egyórányi jövedelemszerző munkát végzett – ennek alapján ma körülbelül 3,94 millió foglalkoztatott van Magyarországon. A bérstatisztika viszont csupán a teljes munkaidőben, a legalább ötfős vállalkozásoknál, valamint a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állókat veszi számba, itt azonban csupán 2,78 millió embert látnak. A gazdaság fehéredése alig jön szóba, mivel a mintavételes eljárásában ez csak tompítottan jelentkezik.
