Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A második negyedéves munkaerő-piaci adatok nem szolgálnak új információkkal, a munkanélküliségi ráta a következő időszakban is 7-8 százalék között ingadozik – mondta lapunknak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató elemzője. Az első ránézésre kedvező második negyedéves foglalkoztatási adatok a szokásos szezonális ingadozással magyarázhatók. Hárs Ágnes szerint a munkaerő-piaci aktivitás továbbra is az enyhe csökkenés és a stagnálás között ingadozik, inkább itt érzékelhető a ciklikusság, semmint a munkanélküliségi rátában. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az elmaradott Észak-magyarországi régióban nőtt a munkanélküliség a második negyedévben, míg a fejlettebb régióban csökkent, ami azzal magyarázható, hogy ezekben a megyékben az állásukat elveszítők inkább kilépnek a munkaerőpiacról – mondta a kutató.
Hárs Ágnes részben ezzel magyarázza azt is, hogy a közszolgálatból távozók nem növelték a munkanélküliek táborát, ugyanis nem jellemző, hogy több évtizedes közszolgálati munka után a munkanélküli státust válasszák az érintettek. Ilyenkor a megoldás a nyugdíjba vonulás, bár az elbocsátott közalkalmazottak egy részét minden bizonnyal kiszervezték piaci munkahelyekre.
Az egészségügyben és az oktatás területén további elbocsátások várhatók, ám a kutató szerint ezek az intézkedések sem növelik látványosan a munkanélküliek táborát. Az orvosok, egészségügyi alkalmazottak előtt nyitott a lehetőség: a médiában mostanában kissé túlhangsúlyozott külföldi munkavállalás mellett magánpraxis indítása vagy átképzés, a nyugdíjazásról már nem is beszélve.
Az idén nagyobb teret nyert az alkalmi munka, amely némi magyarázattal szolgál a munkaerő-piaci aktivitás növekedésére. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az első félévben 292 ezer alkalmi munkavállalói könyvet igényeltek, szemben a tavaly júliusig kiadott 229 ezerrel, ami a legális alkalmi foglalkoztatás terjedésére utal.
