A nemzetgazdasági teljesítmény megítélésének ma is a legnépszerűbb mutatója a bruttó hazai termék (GDP), csakhogy a gazdasági tevékenység egy részét a statisztika nem vagy csak részben képes mérni. Ráadásul már az úgynevezett szürke- vagy feketegazdaság fogalmának meghatározása is nehézséget okoz. Az Eurostat becslése szerint 2000-ben Magyarországon a GDP 12 százalékára volt tehető a meg nem figyelt gazdasági tevékenységek súlya, magyar kutatók szerint pedig a rejtett gazdaság aránya 2006-ban 16–19 százalék lehetett (NAPI Gazdaság, 2007. július 11., 1–2. oldal).
A statisztika a rejtett gazdasághoz tartozóknak azokat a tevékenységeket tekinti, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét alkotják, de hiányoznak a statisztikai felvételekből és az adminisztratív adatokból.
A KSH 2006-ban számított – 2000-ig visszamenőlegesen – először olyan GDP-adatot, amely az uniós szabályokat figyelembe véve a korábbinál szélesebb körben méri a GDP előállítását; a kalkulációnál figyelembe vették a prostitúció, valamint a drogtermelés és a drogkereskedelem adatait (mindez a GDP értékét mintegy egy százalékkal növelte meg).
