Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozások bérezési politikáján ősz óta erősen nyomot hagy az infláció emelkedése. Október és január között folyamatosan, márciusban, áprilisban és májusban újra két számjegyű volt a bruttó keresetek növekedési üteme. Ráadásul az eseti kifizetések (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás) nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban nyár óta magas, és az áprilisi 12,1 százalék után májusban 12,4 százalékra gyorsult. Ezek az adatok kimondottan rossz hírek az újabb kamatcsökkentés szempontjából, mivel óvatosságra inthetik az MT-t. Miközben ugyanis a közszférában a bérfolyamatok a vártnak megfelelően alakulnak, a magánszektor a jelek szerint kitartóan emeli a fizetéseket. A munkaadók tehát igyekeznek a bruttó keresetek emelésével csökkenteni a vásárlóérték-vesztést, de a vártnál nagyobb infláció ezt az erőfeszítést semmissé teheti. Az MT júniusi ülésén azonban azt is hangsúlyozta, hogy nem csak a bérdinamikára koncentrálnak, az infláció alakulása szempontjából kritikusnak tekinthető piaci szolgáltatások szezonálisan kiigazított bérszintje pedig nem emelkedett.
A februári zuhanás után a KSH március–májusi bérstatisztikája összességében érdemi konszolidációról tanúskodik: az idei ötödik hónapban a bruttó átlagkereset 7,4, a nettó pedig 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, így az első öt hónapban előbbi 7,4, utóbbi pedig 1,2 százalékkal nőtt. Január–májusban tehát a reálkeresetek – a fogyasztói árak 8,6 százalékos növekedése mellett – 6,8 százalékkal estek. Már ősszel látszott, hogy a reálbérlassulás üteme erősebb a kormányzat által vártnál, a konvergenciaprogram ugyanis azzal számolt, hogy 2006 egészében a reálbérek 4,0 százalékkal gyarapodnak, ehhez képest csak 3,5 százalék jött össze. Erre az évre a kabinet azt várja, hogy az egy keresőre jutó reálbér mintegy négy százalékkal csökken majd, ennél viszont az első öt hónapban jóval nagyobb visszaesés következett be. Amíg január–májusban a nettó keresetek a versenyszférában 3,3 százalékkal – azaz bőven infláció alatti ütemben – gyarapodtak, addig a költségvetési területen még nominálisan is 2,1 százalékos a csökkenés.
