Visszavett az ipar
A jelek szerint kissé visszavettek lendületükből az ipari cégek az áprilisi megugrás után. Az ágazat termelése ugyanis májusban az egy évvel korábbihoz képest kiigazítatlanul 3,2, munkanaphatástól megtisztítva pedig 5,7 százalékkal nőtt – adta hírül részletes adatait a KSH. Áprilishoz képest a termelés két ezrelékkel csökkent, így a volumene az idei első öt hónapban 8,0 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Ezzel együtt a külpiaci konjunktúra jót tesz az ipari exportnak, amely a hónapban 11,6 százalékkal, január–májusban pedig 15,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A belföldi értékesítés azonban már rálépett a fékre, ennek volumene ugyanis – 2006-hoz képest – az első öt hónapban csupán 0,2 százalékkal gyarapodott, sőt májusban 0,8 százalékkal csökkent. A viszonylag kedvezőtlen havi adat alakulásában több jelenség is közrejátszott, a tavalyi magas bázis mellett érezhető volt a munkanaphatás is.
A béradatok alapján döntött az MT
A jegybank monetáris tanácsa (MT) június 25-én tartott legutóbbi kamatdöntő ülésén a tanács tagjai közül kilencen, köztük Simor András elnök, 25 bázispontos kamatmérséklésre szavazott, Bánfi Tamás 50 bázispontos csökkentésre, míg Adamecz Péter és Kádár Béla a nyolcszázalékos kamatszint tartására adta voksát, így a korábbi 8 százalékos alapkamat 7,75 százalékra csökkent – derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből. A testület legközelebb, július 23-án már új összetételben tárgyal a kamatokról, mert Adamecz Péter és Auth Henrik alelnököknek lejárt hatéves mandátumuk, a július 2-ával kinevezett Király Júlia pedig új alelnökként bekerült a testületbe. A csökkentés mellett érvelő tagok szerint az MNB által becsült trendinfláció – az inflációs jelentés alappályájának megfelelően – fordulóponthoz ért, és az árstabilitással összhangban álló szintre mérséklődött. Számottevően csökkent az inflációs várakozások tartós megemelkedésének kockázata. Bár a versenyszektor hivatalosan kimutatott éves bérnövekedése továbbra is gyors, a tanács több tagja felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció alakulása szempontjából kritikusnak tekinthető piaci szolgáltatások szezonálisan kiigazított bérszintje nem emelkedik. A tartás mellett érvelők szerint a legfrissebb béradatok alapján továbbra sem egyértelmű, hogy a bérinfláció beragadásának kockázata mérséklődött és nem zárható ki, hogy a béremelkedés magas üteme a munkapiac további „fehéredését” tükrözi, de ennek becslése nem általánosan ismert a nyilvánosság előtt, és az eredményeket jelentős bizonytalanság övezi.
