Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Némileg váratlanul érte a kormányzati szerveket, hogy az államfő megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az állami vagyonról szóló törvényt. Így nem tudni, hogy az eredetileg július 15-én hatályba nem lépő jogszabályt mikor tárgyalhatja meg újból a parlament. Vagyis ezt követően kell eldönteni, hogy két törvény miatt – Sólyom a kistérségek besorolásának módosítását is visszaküldte – érdemes-e külön ülést tartani, vagy elég, ha az őszi első ülésnapon (szeptember nyolcadikán) napirendre tűzik a jogszabályok újabb vitáját. Ha a július 15-ei határidőt nézzük, akkor késői a szeptemberi tárgyalás, ha az új szervezet januári indulását, akkor nem ez a helyzet – kommentálta a döntést Szabó Lajos, a MSZP országgyűlési képviselője, a kormánypárti frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője.
Az állami vagyonról szóló törvény értelmében 2008 januárjától megszűnik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalap önállósága, s e három szervezet feladatait a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. venné át. A testület működését az ÁPV Zrt.-éhez hasonló felügyelőbizottság ellenőrizné, míg az irányító testület a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács lenne. A testület tagjait a pénzügy-, a gazdasági és az agrárminiszter jelölhetné ki hat évre, ami a kormányfő meglátása szerint alkotmányos aggályokat vethet fel.
Sólyom László érvelése szerint míg a kormánytól függetlenül működő szervezetek esetében nem kifogásolható, hogy a cégek, testületek vezetőinek kinevezése kormányzati ciklusokon ível át, addig ez „a kormányzati felelősség körébe tartozó hatáskörök esetében nem elfogadható”. A parlamentnek küldött államfői levélből úgy tűnik, hogy míg a jegybankelnök, a legfőbb ügyész kinevezhető hat évre – az intézmények függetlensége miatt –, ugyanez a kormányzati szervek esetében nem megengedhető. Lapunknak a kormányszóvivői irodán és a Pénzügyminisztériumban is úgy nyilatkoztak: az államfői döntés további vizsgálatot igényel, így csak ezt követően születhet döntés arról, hogy a jogszabálytervezetet rendkívüli ülésen vagy csak ősszel tárgyalja újra a parlament.
