Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke elmondta: a magyar közjegyzőséget mint tisztán hatósági közjegyzőséget 1992-ben alakították újra, ekkor hozták létre az illetékességi területeket, a hatásköröket és az egyes településeken ezek alapján álltak fel a közjegyzői irodák. A jelenleg meglévő közjegyzői székhelyek tehát a korábban létezett hatáskörökhöz igazodnak, ám ezek egy része időközben megszűnt vagy megszűnőben van, és mindez természetesen kedvezőtlenül érinti az irodákat. Szeptembertől például már nem lesz kötelező közjegyzőnél elkészíttetni a cégbejegyzéshez szükséges aláírási címpéldányt. A készülő új polgári törvénykönyv ingó és vagyont terhelő zálogszerződés elkészítéséhez nem írja elő kötelezően a közjegyzői okiratba foglalást (az más kérdés, hogy a közvetlen végrehajthatóság miatt sokan feltehetően ragaszkodnak e biztosíték megszerzéséhez). A kamara gondjaira megoldás lehetne, ha a közjegyzői okiratok nagyobb szerepet kapnának a tanúsítványok, a permegelőzésre szolgáló bizonyítási eljárások, tényrögzítések és a követelések közvetlen végrehajtása terén. Megoldás lehetne az is, ha az egyes nem peres eljárásokat, például a fizetési meghagyásokat a közhitelesség legfőbb őrei intéznék, ezzel tehermentesítve a hazai bíróságokat, időt és pénzt megtakarítva az érintett feleknek.
