Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Szonda Ipsos közelmúltban végzett, a különböző szakmák társadalmi megbecsültségét vizsgáló reprezentatív felmérésén a bírák az első helyre kerültek, őket követték az orvosok – emelte ki Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki utalt rá: a magyar bírák egyben közösségi bírák, hiszen a 2004. májusi csatlakozás óta nem csupán a hazai, hanem az uniós jogot is alkalmazzák. Ha maradunk még az európai összevetéseknél, a magyar bírók a leterheltebb tagállami döntéshozók közé tartoznak, a felmérések szerint kétszer annyi üggyel kell megküzdeniük, mint például az élmezőnybe tartozó európai államok jogászainak.
Nagyon biztató az a tény, hogy napjainkra a legfelkészültebb, legjobb képességekkel rendelkező fiatalok vetélkednek azért, hogy bekerüljenek a bírói karba. Megtörtént, hogy két főnek szóló bírósági fogalmazói állásra kétszázan jelentkeztek, és miként az általános, a fiatalok nyolcvan százaléka summa cum laude minősítéssel végezte el az egyetemet. A bőség zavarát jelzi, hogy a kandidátusoktól már két idegen nyelv felsőfokú ismeretét is megkövetelik. És a három, fogalmazói státusban töltött év után a fiatalok még csupán „próbabírók” lesznek, nem kapják meg a végleges kinevezést – mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Az utóbbi évek egyik nagy vívmánya a Magyar Bíróképző Akadémia, amely igazi tudományos műhelyként fogja szolgálni a hazai bíróképzés ügyét. Itt központi felvételi rendszer alapján választják ki a bírósági fogalmazókat, és az Európai Unió támogatását is élvező intézményben a leendő bírák próbatárgyalások tartásával, ítéletszerkesztési gyakorlatokkal, háttértudományok (szociológia, pszichológia, retorika) ismeretanyagának elsajátításával az eddiginél több, sokrétűbb és gyakorlatiasabb segítséget kapnak ahhoz, hogy felkészülhessenek hivatásukra. Vagyis jó esély van arra, hogy a bírói hivatás – mint például az Egyesült Államokban – az egyik legmegbecsültebb, legnagyobb köztiszteletnek örvendő szakma maradjon.
