Az illegális szoftverhasználat megítélésében a hazai bíróságok érthetetlenül lágyszívűek – mondta a Business Software Alliance (BSA) magyarországi bizottságának elnöke, Simonkovics Sándor. Megtörtént eset: ötven alkalmazottal dolgozó szoftverfejlesztő cég ötven darab számítógépén csupán egyetlen jogtiszta szoftver volt fellelhető, a külföldi piacokra is szállító gazdasági társaság ellen megindult büntetőeljárás mégis csupán egy „ejnye!” felfüggesztett ítélettel zárult. Az ilyen és ehhez hasonló enyhe ítéleteknek az az üzenete, hogy a bíróságok sokszor a „diákcsíny” kategóriájában gondolkodnak még akkor is, amikor a piaci szereplők nagy volumenben, üzletszerűen, jelentős anyagi károkat okozva tevékenykednek.
Becslések szerint évente mintegy 12-13 ezer ügy indul az illegális szoftverek kapcsán (ilyen kategóriát külön nem nevesítenek a bírósági nyilvántartások), ezek nagy része egy másik bűncselekmény kapcsán indult házkutatásnál pattan ki – például pénzhamisítás bűncselekménye ügyében nyomoznak, és az ennek során lefoglalt gépek pc-i árulkodnak egy újabb törvényi tényállás elkövetéséről. A BSA elnöke nem ismer bírósági statisztikát arra nézve, hogy e büntetőperek milyen eredménnyel zárulnak, az viszont árulkodó, hogy Simonkovics Sándor hosszú évek tapasztalataiból egy olyan ügyet tudott visszaidézni, amelynek nyomán – egyelőre csupán első fokon – végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság.
Az unióban 35-36 százalék az illegális szoftverek aránya, nálunk évek óta 42 százalék, holott az adóhatóság, a vámosok egyre szervezettebben működnek együtt, a rendőrség is nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Egyre profibb munkatársak alapos számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek – immár húsz szakember a fővárosban és húsz vidéken kizárólag az ilyen jellegű törvénysértések felderítésével foglalkozik.
