Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem változtatott tegnap a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (mt) az alapkamaton, ez azonban csak egy hajszálon múlt: heten szavaztak a 8 százalékos szint tartása mellett, hatan pedig vágtak volna (egyvalaki az 50 bázispontos enyhítésig is elment volna). A tanács tehát hasonlóan megosztott volt, mint a piaci elemzők köre, ahol megközelítőleg fele-fele arányban vártak tartást, illetve csökkentést – júniusra azonban a szakértők többsége most vágást valószínűsít. A döntést mindenekelőtt az inflációs várakozások erősödésének veszélyével és a gyorsuló bérnövekedéssel indokolta az MNB közleménye, illetve Simor András elnök. A jegybank vezetése arra számít, hogy az infláció belátható időn belül visszatér a középtávú célhoz, de a februárban vártnál lassabban. Ennek hátterében elsősorban az energiaárak állnak, ami a magyar gázárakban is megjelenhet majd – hangsúlyozta az MNB elnöke. A bérnövekedésről a gazdaság kifehéredésének hatását tükröző adatok hiányában vegyesen vélekedtek az mt-tagok, de a többség szerint nem elhanyagolhatóak a bérinflációs kockázatok. A béradatok értelmezésének nehézségét a kamatdöntéssel egy időben kiadott inflációs jelentés is hangsúlyozta, ezzel együtt az idei áremelkedésre adott becslését a korábbinál lejjebb, a jövő évit viszont feljebb vitte. Az áht-hiány idei alakulását illetően azonban kifejezetten optimista a jegybank, legalábbis a konvergenciaprogramban szereplő tervhez képest.
