Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lovasberényi kihelyezett kormányülés nem ért véget a Fejér megyei településen, tegnap Gyurcsány Ferenc a Parlamentben napirend előtti felszólalásában is az egészségügyi reformról beszélt. Az SZDSZ-hez hasonlóan a kormányfő is egyfajta vegyes modell bevezetését szorgalmazza a tb-nél. Míg az SZDSZ által javasolt modellben az állami biztosító mellé beengednék az üzleti biztosítókat, addig Gyurcsány a vegyes jelleg alatt a verseny és a szolidaritás együttes meglétét értette – derült ki a felszólalásból. Indoklása szerint a reform eredményeként igazságosabb, jobb minőségű és fenntartható rendszert kell kialakítani.
A lovasberényi egyeztetés részleteiről egyik koalíciós párt sem akart részletesen beszélni. Annyi bizonyos, hogy június közepéig adtak határidőt maguknak a megegyezésre. A koalíciós tervek szerint amennyiben a parlamenti ülésszak végéig lesz politikai döntés, nyáron a szaktárca előkészíti a szabályozási javaslatot, amelyről ősszel dönt a parlament. A koalíciós pártok vasárnap esti közös közleménye szerint „a magyar egészségügyi rendszer egésze vegyes modellre, szolidaritásra és versenyre épül, amelyben egyaránt jelen van az állam koordinációs, szabályozó szerepe és a piaci verseny, a magán- és a közfinanszírozás”.
A felek megállapodtak abban, hogy támogatják a szolgáltató intézmények gazdasági társasággá alakulását annak érdekében, hogy a mainál hatékonyabb és átláthatóbb gazdálkodás, a betegek érdekeinek megfelelő, jobb minőségű szolgáltatás valósuljon meg. Minisztériumi forrásból lapunk úgy tudja, az SZDSZ aggodalommal figyeli a koalíciós partner megosztottságát a biztosítási reformmal kapcsolatban. Miközben a Schvarcz Tibor nevével fémjelzett „keményvonalas”, egybiztosítós csoport mereven elutasítja az üzleti biztosítók piacra engedését, addig a – főként Kökény Mihály által képviselt – reformpárti szocialisták hajlandóságot mutatnak a több-biztosítós rendszeren alapuló modell megvalósítására.
A vita várhatóan két héten belül folytatódik. A tárgyaló feleknek immár nem azt kell eldönteniük, hogy Magyarországon egy vagy több biztosító működjön-e, hiszen már most is jelen vannak az üzleti biztosítók az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások piacán. A kérdés az, hogy a profitérdekelt társaságok milyen közel kerüljenek a több mint ezermilliárd forintos állami kasszához, vagyis az alapellátásban mekkora szerepet kapjanak a jövőben.
