Magyarországon a vállalkozók véleménye meglehetősen negatív a társadalmi és politikai környezetről. Szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy az állam túlságosan erősen avatkozik be a gazdaságba – derül ki az Ernst & Young rendhagyó felméréséből, amelyet a régió három másik országában (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) is elkészítettek. (A magyarországi felmérés 61 kitöltött kérdőív alapján készült.) A vizsgált nyolc szempont alapján összesítve pedig a négy ország közül Szlovákiában (49,5 pont) a legkedvezőbb a vállalkozók helyzete, ezt követi Csehország (43,2 pont), majd Lengyelország (41,6 pont), a sort végül Magyarország (41,4 pont) zárja.
A magyarországi cégek háromnegyede sérelmezi, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozatal során nem egyeztetnek a vállalkozókkal. Összességében a résztvevők 83 százaléka szerint a magyar társadalmi és politikai környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez a szám elmarad ugyan a szlovák adattól, de pozitívabb megítélést mutat, mint a cseh vagy a lengyel válaszok. Bár a felmérés résztvevői egyhangúan azt vallják, hogy egy átlátható adórendszer a vállalkozások fejlődését nagymértékben segíti, Magyarországon ez ma inkább akadályt jelent. A legnagyobb problémának az átláthatatlanságot és a rendszer gyakori változtatását, a szabályok bizonytalan értelmezését tartják. Sok válaszadó egyetért abban is, hogy a munkaerőköltségek magasak és negatívan befolyásolják az ország fejlődését. A válaszadók szerint a magyarországi közigazgatási környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Kiutat jelenthet a vállalkozói szervezetek bevonása a központi gazdaságpolitika alakításába, befolyásuk ugyanis ma igen alacsony.
A cégek régiószerte nagyon kritikusan vélekednek az alkalmazottakkal kapcsolatos követelményekről. A válaszadók fele szerint túlságosan nagy terhet jelentenek az adminisztrációs kötelezettségek. Emellett Magyarországon csupán 12 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez való alkalmazkodásra; ez az arány Csehországban 25, Szlovákiában pedig 10 százalék.
