Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a régiós növekedési pólusnak kinevezett városok nyertesen akarnak kikerülni a 400–600 milliárd forintos uniós forrásért folyó versenyből, akkor át kell gondolniuk programjaikat. Azokban ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) útmutatása ellenére túl nagy súlyt kapott a városfejlesztés, háttérbe szorítva az eredeti célt, vagyis az innováción alapuló gazdaságélénkítést. A nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított pólusprogram fő célja pedig eredetileg az, hogy olyan együttműködések jöjjenek létre, elsősorban kkv-k, kutatással foglalkozó szervezetek és felsőoktatási intézmények részvételével, amelyek az innovációalapú gazdaságfejlesztést segítik elő. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint viszont kérdés, hogy a magyar kkv-réteg, illetve az együttműködési kultúra elég fejlett-e ahhoz, hogy egy ekkora volumenű, innovációra, technológiai fejlesztésre koncentráló programnál kizárólag rájuk alapozzanak. A kkv-k részaránya a projektekben eddig még Budapest esetében is alacsony, ettől függetlenül pedig általában jellemző, hogy a pólusvárosok nem értették meg: a program keretében a régiót segítő fejlesztéseket kell megvalósítaniuk. Az is gond persze – derül ki Kósa Lajos debreceni polgármester lapunknak adott interjújából –, hogy az érintett városok még nem látják tisztán, mennyi jut majd a pólusprogramhoz kapcsolódó fejlesztésekre.
