Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Márciusban a piac által vártnak megfelelően 9,0 százalékra emelkedett az év/éves fogyasztói árindex a januári 7,8, illetve a februári 8,8 százalék után. Ez pontosan egybeesik a NAPI Gazdaság és a Reuters konszenzusával és 2001 júliusa óta nem látott gyorsaságú drágulást jelent. A februárihoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak (az év második hónapjában még 1,2 százalékos volt a havi index). A maginfláció a februári 5,8 százalékról 6,0 százalékra emelkedett, a változatlan adótartalmú árindex pedig 7,1 százalékról 7,3-re változott.
Az árindexet ismét főként a háztartási energia drágulása húzta, az utóbbi egy évben itt már 32,9 százalék az emelkedés. (Ezen belül a vezetékes gáz 56,3, a távfűtés 38,6, az elektromos energia 21,2 százalékkal drágult.) Az inflációt gyorsították az élelmiszerek is (+12,1 százalék), ezen belül nagyot nőtt a péksütemények és a liszt (+29 százalék), a kenyér (+21 százalék) és a párizsi, kolbász (+14 százalék) ára. Átlag alatti ütemben, de tempósan drágultak a szeszes italok, dohányáruk (+8 százalék) és a szolgáltatások (+7 százalék) – az utóbbin belül a csatornadíj 16, a szemétszállítás díja 14, a vízdíj 12 százalékkal emelkedett. Az erős forint hatására a tartós fogyasztási cikkekért idén márciusban átlagosan 1,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a tavalyinál.
A lakossági vezetékes gáz esetében a drágulás főként a februári mutatóban jelent meg, míg a távfűtésnél januártól márciusig elnyújtva jelenik meg a KSH statisztikájában. A 0,8 százalékos havi inflációs indexből a vizitdíj és a kórházi napidíj áthúzódó hatása 0,1 százalékpontot magyaráz, a járműüzemanyagok drágulása 0,2, a ruházati cikkek csoportja pedig 0,1 százalékpontért felel; míg az áram drágulása 0,2 százalékpontért felel, a távfűtés és a vezetékes gáz 0,1 százalékpontos mínusszal vette ki a részét – mondta a NAPI Online-nak Mináry Borbála, a KSH szakértője. Bár a gyógyszeráraknak a szabályozás változása nyomán csökkenniük kellett volna, ezt a statisztikai hivatal nem tapasztalta.
Eddig nincs jele annak, hogy a hatósági áremeléseknek másodlagos hatása volna az árindexre – véli a Budapest Economics. A szakértők szerint a tegnapi adatnak semleges a hatása a monetáris politikára, azaz egyelőre nem számítanak alapkamat-csökkentésre. Török Zoltán, a Raiffeisen makroelemzője viszont másként látja: ha a következő másfél hétben marad a 245 forint körüli euróárfolyam, akkor semmi akadálya annak, hogy a monetáris tanács vágjon – állítja. Török véleménye szerint egyelőre a 25 bázispontnak „áll a zászló”, de elképzelhetőnek tart akár 50 bázispontos mérséklést is.
Az továbbra sem látszik, hogy márciusban az infláció elérte-e a csúcsát. Bár a piaci szakértők többsége szerint májustól lassú mérséklődés következik egészen a nyár végéig, majd az ősszel nagyobb csökkenés jön, nagy kockázatot jelentenek a magas olajárak, valamint – bár a hatásuk jó része már kifutott – a regulált árak (az év eleje óta több, különböző időpontban életbe léptetett, a fogyasztói inflációban elnyújtva megjelenő hatósági árváltozás volt).
