Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma Magyarországon átgondolt energiapolitikai stratégia elfogadására van szükség, mert a szektor a kilencvenes évek közepéhez hasonló paradigmaváltás előtt áll, és közelgő átalakítása olyan hosszú távú hatásokkal jár majd, mint az akkori magánosítás – állapította meg elemzésében a Századvég Alapítvány. Az analízis szerint olyan irreverzíibilis folyamatok játszódhatnak le a helytelenül vagy doktriner módon értelmezett liberalizáció következtében, amelynek révén a magyar kormány – így közvetve a fogyasztók – elveszítik megmaradt döntési pozíciójukat az energiaszektoron belül.
A 2006-os energiaellátási zavarok nyomán a kormányzat energetikai szakemberek bevonásával 2030-ig szóló, hosszú távú program kidolgozásába kezdett, a szakértői bizottság pedig az MVM-en keresztül hozta nyilvánosságra energiastratégiai elképzeléseit. A Századvég szerint a tanulmány belső szerkezetét tekintve koherensnek mondható, mind az uniós jogharmonizációs kötelezettségeket, mind a magyar energiapolitikai érdekeket kellő súllyal érvényesíti; továbbá a dokumentum erénye az is, hogy a piacosító törekvésekkel szemben az ellátásbiztonságot kiemelt prioritásként kezeli és állást foglal az energiahatékonyság, a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakítása, az energiahordozó-fajták diverzifikálása kérdésében is.
A Századvég úgy találja, hogy a kormányzat jelenleg meglehetősen vontatottan készíti elő az árampiac átalakítására vonatkozó jogszabályokat, ráadásul a prioritások egyértelmű meghatározásának hiányában egyelőre nem tudni, hogy az új szabályozás kialakításában a liberalizáció és a kritikátlan alkalmazkodás vagy a közösségi irányelvek teremtette mozgásteret kihasználva, a nemzeti érdekekre figyelemmel lévő megfontolt piacnyitás valósul-e meg. Az uniós kötelezettségek ugyanis nem diktátumot jelentenek a magyar kormányzat számára, hanem lehetőséget, hogy az új helyzetben a fogyasztók érdekeit optimalizálják – áll a szakpolitikai elemzésben.
