Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon tavaly a munkavállalási korúak körében kissé csökkent a külföldi munkavállalási kedv – derül ki a KSH kutatásaiból. Amíg 2005 tavaszán a dolgozók közül még 144 ezren – közülük 40 ezren nők – mondták azt, hogy terveznek külföldi munkavállalást, addig egy évvel később már csak 132 ezren számoltak be ilyen irányú tervekről. A munkanélküliek körében a felmérés során mindkét évben mintegy 27 ezer ilyen embert találtak, míg az inaktívak közül 67-67 ezren válaszoltak így. A külföldi munkavállalást tervezők harmada még csak az információszerzésnél tart, míg minden negyediknek már munkavállalási engedélye vagy munkahelye is van. A külföldben gondolkodók 83 százaléka beszél idegen nyelven.
Egy év alatt érezhetően megváltozott a külföldi munkavállalást fontolgatók összetétele: míg a külföldre meneteli hajlandóság visszaesése a férfiaknál erőteljesebb volt, addig a munka nélküli nők esetében növekedést tapasztaltak a statisztikusok. A 30 éven aluliak körében jelentősen csökkent a hajlandóság az esetleges külföldi munkavégzésre, egyre többen mondják ugyanis, hogy nem kívánják kockáztatni nehezen megszerzett mostani állásukat. Ha mégis, továbbra is inkább az egy-két éves munkavégzést preferálják. A 30–49 évesek körében viszont erősödést tapasztaltak, elsősorban a munkanélküliek esetében. Az országon kívül munkát vállalók 46 százaléka egy-két évre menne, mindössze négy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy csak alkalmi munkára gondolt. A több hónapos távollétet vállalók aránya húsz százalék, viszont minden harmadik megkérdezett akár a letelepedést is el tudja képzelni.
A szakiskolai végzettségűek közül sokan két évnél hosszabb időt dolgoznának kint, míg a felsőfokú végzettségűek inkább rövidebb időtávban gondolkodnak. Utóbbiak körében a viszonylag alacsony munkavállalási kedvet az magyarázza, hogy magas az olyan képzettségűek aránya, akik nem számítanak arra, hogy sikeresek lesznek a külföldi munkaerőpiacon (tanítók, tanárok); ám egyes, magas képzettséget igénylő foglalkozások esetében nagyobb az érdeklődés (orvosok, villamosmérnökök, informatikusok) – véli a GKIeNet és az IBM nemrégiben publikált közös elemzése.
