Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány frappáns módját választja a jogi deregulációnak. Az utóbbi 17 évben visszatérő probléma ugyanis, hogy igen sok régi, mára kiüresedett, de hatályos jogszabály él, amelyeknek már csak a „szemmel tartása” is költséges és felesleges, többek közt a vállalkozások számára is. Az igazságügyi tárca egy új jogszabállyal vágna rendet – tudta meg a NAPI Gazdaság. A jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő, az Egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről nevet viselő előterjesztés ugyanis megfordítaná a korábbi törlési logikát és inkább azokat a jogszabályokat sorolja fel, amelyek hatályosak maradnak.
Ez a törvénytervezet valóban szakít a korábbi deregulációs törvények gyakorlatával, és hatályon kívül helyez minden – a mellékletben fel nem sorolt – 1989. október 23-a előtt megalkotott hatályos törvényt és törvényerejű rendeletet, kivéve azokat, amelyek az alkotmány megalkotására, illetve módosítására irányulnak – tudtuk meg az igazságügyi tárcától. Ezt a szabályozást elsősorban az indokolja, hogy 1990 előtt az egyes jogforrások kihirdetésének gyakorlata nem biztosította teljes mértékben a jogforrások megismerhetőségét. Ennek eredményeképpen jelenleg még a hatályos törvények köre sem állapítható meg teljesen és hitelesen. Számos törvény hiteles szövege nem áll rendelkezésre, emiatt azok és más jogszabályok hatályosságát sem lehet egyértelműen meghatározni – véli az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). Ezzel pedig nyilvánvalóan sérül az az alkotmányossági követelmény, hogy a jog egésze is világos, egyértelmű, működését tekintve kiszámítható legyen.
A tárca szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén 2008. január 1-jét követően a hatályos jogforrások köre egyértelműen megállapíthatóvá válik. Azok a törvények, törvényerejű rendeletek, amelyek nem szerepelnek a törvénytervezetben, a törvény erejénél fogva hatályukat vesztik majd. Ha olyan szabályokat érint a hatályon kívül helyezés, amelyek fenntartása indokolt, azokat a megfelelő jogforrási szinten addig a jogalkotó újraszabályozza. A feladatkörrel rendelkező miniszterek ugyanis felhatalmazást kapnak arra, hogy hatályon kívül helyezzék ezeket rendeleteket. A törvénytervezet második fejezetében szereplő deregulációs szabályozás létjogosultságát az – Alkotmánybíróság által megerősített – jogalkotási elv adja, amely szerint módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések, valamint az alapjogszabály jogi sorsa nem függ össze egymással. A módosító, hatályon kívül helyező rendelkezések ugyanis jogi hatásukat hatálybalépésükkel váltják ki, az ezt követő időszakban további joghatást nem váltanak ki. Joghatás hiányában a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések hatályban tartása pedig – tekintettel arra, hogy végrehajtott rendelkezésnek minősülnek – feleslegesen terheli a jogrendszert – tudtuk meg az IRM-nél.
