Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs kitűzött árfolyamcélja, ezzel együtt a jegybank legutóbbi prognózisában szereplő 255 forintos eurókurzus mellett – azaz a mainál valamivel gyengébb forinttal – elérhető a 2008 végi háromszázalékos inflációs cél – jelentette ki Karvalits Ferenc, az MNB alelnökjelöltje és jövendő monetáristanács-tag. A jelöltet a parlament gazdasági és informatikai bizottsága egyhangúan, míg a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság négy tartózkodás mellett támogatta. (Karvalitsot várhatóan ma nevezi ki hat évre Sólyom László köztársasági elnök.)
A bankár, mindkét meghallgatásán hangsúlyozottan személyes véleményét ismertetve, azt mondta: egyetért a jegybankelnökkel abban, hogy az MNB-nek három fontos feladata van. Egyrészt a jegybanki függetlenség konfliktuskezeléssel is együtt kell járjon, ugyanis az MNB „nem légüres térben dolgozik”. Másrészt az MNB csak ritkán, indokolt esetben és nagy körültekintéssel kommunikálhat fiskális kérdéseket. Harmadrész pedig a monetáris tanács tagjainak cseréje legyen fokozatos.
Középtávon is meg kell tartani az inflációs célkitűzés rendszerét, amelynek működtetéséhez az intézményi feltételek adottak – mondta Karvalits. Mivel a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ezért a monetáris kondíciók összességét vizsgálja. A következő néhány hónap bérkiáramlása alapján lehet majd a kereslet alakulását pontosabban megbecsülni – tette hozzá. Prognózisa szerint a jelenlegi magas infláció – és a negatív reálkamat – átmenetinek tekinthető, úgy látja, hogy az inflációs várakozások nem erősödtek fel újra. Amennyiben a jövedelemkiáramlás nem alakul az eddigi várakozásoktól lényegesen eltérően, akkor „visszatérünk a fenntartható inflációs pályára”.
Véleménye szerint az utóbbi hetek forinterősödésének oka nehezen határozható meg pontosan, az viszont bizonyos, hogy „a rövid távú árfolyammozgásokra nem feltétlenül kell az MNB-nek reagálnia”. A sáv esetleges eltörlésével kapcsolatban csupán annyit jegyzett meg, hogy az árfolyamrezsim a fiskális és a monetáris politika közös felelőssége. Karvalits a meghallgatás után tudósítóknak azt mondta: az inflációs célkövetés és a jelenlegi árfolyamsáv között nem lát feszültséget a rendszerben.
Várakozásai szerint a konvergenciaprogram megvalósulása nyomán javul az államháztartás helyzete és nagymértékben csökkenhet az állam okozta kiszorító hatás; emellett könnyebb lehet az együttműködés a fiskális és a monetáris politika között. A gazdasági növekedésnél jelenleg a vállalati beruházások alakulását tartja a legkritikusabbnak, már csak azért is, mert a külső gazdasági környezet nagyon kedvező, a közeljövőben pedig pótlólagos beruházásokra lesz szükség, eközben pedig 2006-ban visszaesett a beruházások volumene. A lakossági eladósodás növekedését nemzetközi összevetésben nem tartja aggasztónak a bankár, s úgy véli, idén a banki hitelezés sokat segíthet a lakossági fogyasztás „kisimításában”.
