Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magas lett, ám nem lepte meg a piacot a februári inflációs adat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint idén februárban a fogyasztói árak az egy hónappal korábbinál 1,2 százalékkal, míg a tavaly februárinál 8,8 százalékkal voltak magasabbak. Az éves adat nagyobb lett a 8,71 százalékos Reuters-prognózisnál, de elmaradt a 8,95 százalékos NAPI-konszenzustól. (Idén januárban az év/év index 7,8 százalék volt.)
Az 1,2 százalékos havi drágulásból 0,6 százalékpontért a háztartási energia felel, további 0,1-0,1 százalékpontot hoztak az idényáras élelmiszerek, valamint az egészségügyi szolgáltatások (az utóbbiakban elsősorban a vizitdíj és a kórházi napidíj játszott közre). Februárban több olyan hatósági intézkedés miatti drágulást számolt el a statisztika, ahol a számbavétel módja eltér a szokásostól.
Az idei második hónapban az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője. Véleménye szerint márciusra maradt még egy kis „felhajtóerő”, a statisztikai-módszertani okokon kívül – a vizitdíj márciusban 0,1, az áramár pedig 0,2 százalékpont lehet – a legfontosabb tényező a kitartóan dráguló üzemanyag, míg a látványos forinterősödés némi visszahúzó erőt jelent. Török szerint a jegybank monetáris tanácsa a következő, március 26-ai kamatdöntő ülésen várhatóan a tartás mellett szavaz; ezzel együtt nem szabad elfeledkezni a sáveltolási spekulációkról sem. Az elemző szerint márciusban kilenc százalékra mehet fel az árindex, majd lassan lefelé indulhat, az igazi szelídülés (5,5 százalék alatti érték) viszont csak valamikor az ősz elején várható. A monetáris politika számára fontos maginfláció a januári 5,6 százalék után 5,8 százalékra emelkedett. Az utóbbi hetekben erőssé vált forint a következő hónapokban csökkentheti a mutatót, ez pedig növeli annak valószínűségét, hogy a jegybank az eddig vártnál előbb kezdi meg a kamatcsökkentést – mondják az OTP elemzői.
A hónap vesztesei egyértelműen a nyugdíjasok. Az utóbbi hónapokban ugyanis látványosan megdrágult számukra az élet: a nyugdíjas-infláció mutatója – a januári 10,4 százalék után – 12,3 százalékra nőtt. A jelenség oka, hogy a gyógyszerek, a háztartási energia, valamint az élelmiszerek egyaránt töretlenül drágulnak. Ezek a költségek pedig mintegy 60 százalékos arányt képviselnek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában, így ők talán majd csak nyáron lélegezhetnek fel.
