Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A reálbér-dinamika őszi lassulásával párhuzamosan októbertől visszafogta lendületét a kiskereskedelmi forgalom is. Így a tavaly augusztusi csúcs után szeptemberben csak kissé, majd október–decemberben jobban lassult a növekedés. Ezt jelzi, hogy amíg az első három negyedév mindegyikében legalább 4,4 százalékkal bővült a forgalom volumene, addig az utolsóban csupán 2,6 százalékkal.
A változatlan áron számított forgalom decemberben 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, a novemberihez viszonyítva pedig 0,5 százalékkal emelkedett – adta hírül múlt héten a KSH. A hónapban folyó áron 683 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, 2006 egészében pedig összesen 6001 milliárdnyit. Így tavaly volumenben 4,4 százalékkal nőtt az ágazat forgalma.
A növekvő infláció és a lassabban emelkedő keresetek hatása jól érzékelhető az élelmiszer-kiskereskedelem eladásainak havi alakulásában (ahol szeptemberben volt egy áfaemelés is): decemberben 3,2, az év egészében pedig 5,1 százalék volt a bővülés, míg a nem élelmiszerek forgalma 3,3, illetve 3,9 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-eladások jelentős részét lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma az év utolsó hónapjában 3,4, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai csupán 0,2 százalékkal bővültek. A múlt évben szerény volt a növekedés a bútor-, háztartásicikk- és építőanyag-kiskereskedelemben (2,8 százalék), a könyv- és papíráruk forgalma stagnált (-0,2 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerszegmens viszont 13,5 százalékkal nőtt.
„Én mindig a jármű- és üzemanyag-forgalommal együtt számolt adatokat veszem figyelembe, s ez bizony a KSH által előtérbe helyezett 4,4 százaléknál kisebb, csupán 3,9 százalékos növekedést mutat az elmúlt évre” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ha a részleteket vizsgáljuk, akkor ennél lényegesen komolyabbak a változások. Az év végi adatokból kitűnik, hogy a megszorító intézkedések hatása ekkor már érezhető volt a piacon, és csökkent a vásárlási kedv. Az élelmiszerek esetében azonban a visszaesés mértéke elmarad az átlagostól, sőt az egész évet tekintve az átlagosnál nagyobb bővülés figyelhető meg, holott éppen ezt a termékkört érintette leginkább az év közbeni áfaváltozás. Ezzel szemben az iparcikkek esetében csupán minimális élénkülésről tanúskodnak a KSH számai. Ezek azt tükrözik, hogy a vásárlók elodázták vagy meg sem valósították a korábban tervezett tévé- vagy egyéb készülékek vásárlását, és inkább élelmiszerre költik a pénzüket. Ezzel együtt a decemberi számokból leszűrhető, hogy akkor még „egy utolsó”, jelentős kiadást megengedtek maguknak az emberek.
Az idei évet illetően egyelőre nem túl jók a kilátások. A december után csupán a visszaesés törvényszerű, ennek mértéke és tartóssága a kérdés. Például februárban szembesülnek a fogyasztók a magasabb gázszámláikkal. Az előrejelzések szerint az első félévben stagnál a forgalom, növekedésre vélhetően csak az év második felében lehet számítani.
