Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az október óta tartó béralkuban a múlt pénteken először közeledett a felek álláspontja annyira, hogy reálisnak látszott a megállapodás. A munkáltatók a bruttó kereset emelésére tett korábbi, 4–7 százalékos ajánlatuk felső határát 8 százalékra módosították, majd hosszú egyeztetés után a szakszervezetek is jócskán visszavettek korábbi igényükből és 6–9 százalékos ajánlatot tettek (ezzel tulajdonképpen elfogadnák a reálbércsökkenést). A munkaadók szóvivője szerint van esély a megállapodásra, mivel a szakszervezetek elképzelése közel került a gazdasági realitásokhoz. Abban a kormányzati, a munkavállalói és a munkaadói oldal is egyetért, hogy az országos ajánlás elfogadásának január végéig van értelme (a következő fordulót január 26-ára tűzték ki). Annak hiányában helyi szinten szabad béralku kezdődik, ami konfliktusokkal, sztrájkokkal jár majd, ennek az előjelei már meg is mutatkoztak – mondta lapunknak Borsik János. A kormány a konvergenciaprogram előirányzataira, valamint az egyes állami vállalatoknál és a mezőgazdasági ágazatban már elfogadott ajánlásokra tekintettel korábban 5,5–9 százalékos sávot jelölt meg, de kész javaslatának módosítására. A közszférában viszont idén mindenképp az illetmények befagyasztásával számol a kormányzat, szemben az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalával, amely 6,5 százalékos bérfejlesztést akar. A megegyezésre január végéig vár a novemberben létrehozott sztrájkbizottság, annak híján február 21-ére, a rendszerváltás óta példa nélküli módon, országos általános sztrájkot hirdetnek.
