Noha 2006 elején az uniós kötelezettségek miatt megszűnt az úgynevezett offshore státus és a vele járó kedvezményes (4 százalékos) adókulcs, az érintett cégeket sikerült Magyarországon tartani, az adókedvezményeknek köszönhetően ugyanis 8 százalék alatti effektív társasági adókulccsal dolgozhattak. Mivel jórészt szellemitermék-felügyelettel vagy vállalatfinanszírozással foglalkoznak, kamatjövedelmeik 50 százalékával csökkenthetik társasági adóalapjukat és iparűzési adót, valamint innovációs járulékot sem fizetnek. A tavaly szeptembertől bevezetett négyszázalékos szolidaritási különadó esetében viszont nincs kedvezményük, így a tényleges adóterhelésük körülbelül 12 százalékra nőtt.
miatt jelentősen vesztettek versenyképességükből, mivel Cipruson 10, Írországban pedig 12,5 százalékos az effektív adókulcs – mondta lapunknak Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers adópartnere. Mivel a migráció költségeit is figyelembe véve az adókülönbözet nem jelentős, az adószakértő szerint tömeges elvándorlásra nem kell számítani. Azok a cégek, amelyek ki akartak vonulni, már megtették – vélekedik László Csaba. A KPMG adópartnere szerint a cégek fokozatosan építik majd le itteni tevékenységüket.
A társaságiadó-törvény tavalyi módosítása arra utal, hogy a kormányzat szeretné, ha Magyarország a jövőben a vállalatcsoportok finanszírozásának, vagyis a holdingoknak a székhelyévé válna. A módosítás szerint az árfolyamnyereséggel csökkenthetik társasági és szolidaritási adóalapjukat azok, akik bejelentett, legalább 30 százalékos részesedésüket minimum kétévnyi tartás után értékesítik. A holdingtevékenységgel kapcsolatos költségek eddig is levonhatóak voltak, és a hozamot se adóztatták, de Erdős szerint további akadályokat kellene elhárítani ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk. Akad olyan ország ugyanis, ahol nem kell tartani a bejelentett részesedést, a közel azonos adóterhelést kínáló Luxemburgban pedig egy évnyi tartást írnak elő.
A társaságok ugyan bevételeik nagy részét devizában szerzik, mégsem választhatnak devizás könyvvezetést, így nem tehetnek szert árfolyamnyereségre. Devizában ugyanis csak az a cég könyvelhet Magyarországon, amelynél a kötelezettségek 70 százaléka is devizában merül fel. Az adókötelezettségüket viszont csak forintban teljesíthetik, melynek aránya általában meghaladja a 30 százalékot. Megoldás volna, ha az adókötelezettséget nem kellene figyelembe venni vagy lejjebb vinnék a küszöböt – vélekedik Erdős. További akadályt jelent, hogy az alkotmányossági döntésre váró különadó alapjába a holdingok bevételének nagy részét adó osztalék is beleszámít, így fizetési kötelezettségük keletkezhet.
Egerszalóki Tímea