Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a bérdinamika 2006 első nyolc hónapjában nem vett tudomást a pesszimista lakossági és vállalati várakozásokról, valamint a beígért fiskális szigorról, szeptemberben bekövetkezett a reálbércsökkenés, majd októberben folytatódott, némi korrekcióval. Szeptemberben emelték ugyanis az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulékot. Ráadásul a fogyasztói árindex is elindult felfelé. Mindezek miatt túljutott idei csúcspontján a reálbérek tempója.
A jelek szerint azonban a versenyszféra megkezdte a felkészülést a jövő évre, és mivel az adóterhelés részben már idén ősszel bekövetkezett, ezért a cégek a szeptemberi sokk után októberben kissé növelték a bruttó béreket annak érdekében, hogy a nettók ne csökkenjenek nagymértékben. Ennek eredményeként az alkalmazásban állók rendszeres – prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás nélküli – bruttó átlagkeresete a megszorítások előtti utolsó hónapban, augusztusban 149 ezer forint volt, szeptemberben 150, októberben pedig 152 ezer forint. Eközben a szektorban a nettó átlagbér e három hónapban 108, 101, illetve 104 ezer forint volt. Az októberi adatokat az egyszeri kifizetések torzították – mondta lapunknak Vasas Szilvia, a KSH szakértője. Az állami szféra viszont kimaradt a jóból, így – mivel ott gyakorlatilag nem változtak ebben az időszakban a bruttó bérek – direktben megjelenik a reálbércsökkenés. Az infláció és a növekvő bérterhek fokozatosan faragnak majd le a keresetek értékéből, ami kimutatható lesz a következő hónapok aggregált adataiban is.
Az első tíz hónapban a bruttó bérek átlagosan 7,9, a nettó átlagkeresetek 7,8 százalékkal gyarapodtak, a reálkeresetek pedig – a fogyasztói árak 3,4 százalékos növekedése mellett – 4,3 százalékkal nőttek – adta hírül a KSH. Két hónapja még 5,6 százalék volt a dinamika. Az októberi adatokat az egyszeri kifizetések torzították – mondta a KSH szakértője. A konvergenciaprogram azzal számol, hogy az év egészében a reálbérek 4,0 százalékkal növekednek.
Egyelőre nem látni, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban sikerül-e elfogadni a 2007-es országos bérajánlást. Óriási ugyanis az eltérés a munkaadók és a munkavállalók javaslata között: a kormány 6,0–6,5 százalékos javaslattal állt elő, míg a munkáltatók kissé kevesebbet, 3,5–6,0 százalékot tartanak indokoltnak, a szakszervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy bérek két számjegyű mértékben növekedjenek. Kiss Péter munkaügyi miniszter egy múlt pénteki fórumon saját véleményeként úgy vélte, hogy 8-9 százalékos bruttó béremelésig is el lehet menni azoknál az állami cégeknél, amelyek kedvező versenypiaci helyzetben vannak.
