Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A középső áfakulcs őszi megszüntetése még jövőre is érezteti hatását, az Ecostat számításai szerint ez egy aktív háztartás számára havonta 2600–3000 ezer forint többletkiadást jelent, míg az inaktívak számára havi 1600–2500 forintot. Másfajta csoportosításban a gyermektelen háztartások számára a kiadásnövekedés havi 2000 forint körüli, míg a gyermekesek esetében háromezer forint. Az idei év egészére a többletköltség átlagosan 16 500, de a család létszámától függően akár a 40 000 forintot is elérheti. Az egészségbiztosítási járulék emelése egy átlagos keresetű alkalmazott számára éves szinten 41 ezer forint közteher-emelkedést jelent 2007-ben, a magasabb munkavállalói járulék pedig az év során 10 300 forint többletterhet okoz. A számítások szerint tehát egy átlagos, kétgyermekes, kétkeresős család számára az áfanövekedés havi 3000 forint, míg a magasabb járulékok 8600 forintos jövedelemcsökkenést okoznak. Ezt csak részben kompenzálja, hogy az adókulcs alsó határa emelkedik, ebből ugyanis éves szinten 19,8 ezer forint megtakarítás származik.
A magyarországi átlagháztartás a piacról (azaz keresetből és tőkejövedelemből) szerezte az éves 2,3 millió forintos jövedelme 56 százalékát, míg a társadalombiztosítástól (nyugdíj, munkanélküli-járadék és anyasági támogatás formájában) 37 százalék származott – derül ki a Tárki elemzéséből. Eszerint a tb- és a szociális típusú jövedelmek reálértékének szinten tartása jövőre várhatóan sokat segít abban, hogy a háztartások tompítsák a keresetcsökkenést miatti sokkot.
