Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a változtatások nagyságrendje nem is ér fel az 1997-es nyugdíjreformmal, egy egyszerű korrekciós programnál lényegesen nagyobbra sikerült a nyugdíjrendszer 2006. őszi–téli átszabása. Az országgyűlésben hétfő este megszavazott törvénymódosítások alapján 2008-tól az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő, minimálbérnél többet kereső személyeknek a 62. életév betöltéséig szüneteltetniük kell a nyugellátást, illetve 2007. március elsejétől a nyugdíj mellett dolgozóknak 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetniük. A többletteher többletjogosultságokkal is jár: minden munkaviszonyban eltöltött év után 0,4 százalékkal emelkedik nyugdíjuk összege.
Emellett az előrehozott nyugdíj a korhatár elérése és legalább 37 év munkaviszony letöltése után is kérhető lesz, de ez esetben a nyugellátás arányosan csökken. Változtak az egészségre káros munkahelyen dolgozók korkedvezményes nyugdíjának feltételei is. Az állam 2007-ben még magára vállalja a kedvezmény terheit, ezt követően ugyanakkor évente 25 százalékkal csökkenő mértékben veszi ki részét a finanszírozásból, így négy éven belül teljes egészében a foglalkoztatót terheli majd a 13 százalékos járulék.
A jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény elfogadása nyomán április 1-jétől főszabályként a minimálbér 9 százalékának megfelelő egészségügyi járulékot kell fizetni a nem biztosított, eltartott felnőttek után. Igaz, viszonylag széles a mentességek köre, többek között kiterjed a diákokra és a nyugdíjasokra. A segély mint életforma helyett a munkába állást ösztönözné a szociális ellátások átszabása: a rendszeres szociális segély nem lehet magasabb a nettó minimálbérnél, és csak az részesülhet az ellátásban, aki részt vesz a közmunkaprogramokban.
