Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Sajtóértesülések szerint mégsem nyugodnak bele a nyugdíjtörvény SZDSZ–Fidesz együttműködésben megszavazott módosításába, ami enyhítette a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeit. Valóban újratárgyalják az ügyet a koalíciós partnerrel?
– Záros határidőn belül nem lesz ilyen megbeszélés.
– A szociális tárca számításai szerint a kormány által javasolt jogosultsági korhatár változtatása és a csökkentett nyugdíj 2009–2010-ben mintegy 50 milliárdos megtakarítást jelentett volna, a szabaddemokrata Béki Gabriella szerint ugyanakkor ez jelentős túlbecslés. Az MSZP hogyan számol?
– Középtávon, négy-öt éves távlatban a 140 milliárd forintot is eléri a kormányjavaslat leszavazásával járó kiadásnövekmény. Tekintettel a brüsszeli útmutatás alapján elkészített tavalyi nyugdíjstratégiai jelentésben bemutatott, a nyugdíjrendszer szempontjából kedvezőtlen demográfiai változásokra, elkerülhetetlennek látszik, hogy meginduljon a párbeszéd a rendszer hosszú távú fenntarthatóságáról.
– A kormány eredeti javaslatát amiatt is támadták, hogy szerzett jogokat venne el, azaz alkotmányos aggályokat vethet fel.
– Az Alkotmánybíróság korábban már foglalkozott a kérdéskörrel. Akkor arra az álláspontra jutottak, hogy megfelelő időt kell biztosítani a változásokra való felkészüléshez. Ebből következően a nyugdíjrendszer szabályait nem lehet kőbe vésett törvényeknek tekinteni, olyanoknak, amelyeket később még indokolt esetben sem lehet megváltoztatni.
– A nettósítás és a teljes valorizáció 2008-as bevezetése miatt sokan tartanak attól, hogy aki teheti, már 2007-ben kéri nyugdíjazását, ami ellentétes a kormány arra irányuló szándékával, hogy minél többen minél tovább dolgozzanak.
– A nyugdíjba vonulás előrehozásának gyakorlata már az 1990-es években elkezdődött, elsősorban a munkahely elvesztésétől való félelem miatt. A folyamat következménye többek között a nemzetközi összehasonlításban kiugró méretű, 640 ezres rokkantnyugdíjas csoport. Az új szabályozás ugyanakkor több módon, így többletjogosultságokkal ösztönzi a munkában maradást.
– A már említett nyugdíjszámítási változtatásokkal szemben a másik fő érv, hogy 7-8 százalékkal csökkenti az átlagos induló nyugdíjat, azaz a későbbi nyugdíjasoktól gyakorlatilag visszaveszi a 13. havi nyugdíjat.
– Véleményem szerint ennél jóval kisebb lesz a csökkenés. Az intézkedések mellett az szól, hogy évente több 10 milliárd forintos nyugdíjkorrekciós programokkal kellett az értékvesztésből vagy a „rossz” évben történő nyugdíjazásból adódó igazságtalanságokat ellentételeznünk. Az új számítási rendszerben el tudjuk kerülni ezeket az aránytalanságokat.
