Minimális átrendeződés, fegyelmezett MSZP-, illetve kissé kiszámíthatatlan SZDSZ-frakció – így foglalható össze a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat módosításainak tegnapi szavazása. A büdzsé főösszegeiről, valamint hiányáról szóló voksolás során a korábbi évekhez képest meglepően visszafogottak voltak a képviselőcsoportok, folytatva ezzel a már az alig csordogáló változtatási javaslatok benyújtásakor megkezdett új módit. Ennek tudható be, hogy az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány csak 3,5 milliárd forinttal lett nagyobb a korábban tervezettnél. (Államháztartási szinten ezt kompenzálja az egészségbiztosítási alapnál betervezett hiánycsökkenés.) Igaz, a kis túllépés is túllépés, ami némileg ellentmond Veres János pénzügyminiszter szavainak, aki a szavazás előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosító indítványok közül a Pénzügyminisztérium (PM) csak azokat támogatta, amelyek nem növelték a hiányt, nem raktak újabb terheket a felülről nyitott kasszákra és nem apasztották a tartalékokat.
Ez utóbbi célt végül sikerült elérni (érintetlen maradt a 42,2 milliárd forintos általános tartalék), és viszonylag kevés volt a fejezetek közötti és a fejezeten belüli átcsoportosítás is. Kiemelkedett az egészségbiztosítási alap költségvetésén belül elkülönített 1,353 milliárd forintos keret a vizit-, illetve kórházi napidíj szociális kompenzációjára: ehhez többek között a háziorvosi ellátás finanszírozásából csippentettek le. A változás érintette a nyugdíj- és szociális támogatási kasszát is, mivel a nyugdíjminimum 300 forintos emelésével a hozzá kötött ellátásokat is emelni kellett (például a gyest). Nőtt a helyi önkormányzatok támogatása is: a 4,25 milliárdos plusz azonban nagyságrendileg elmarad az önkormányzati lobbi által kialkudott korábbi több tíz milliárd forintos változásoktól. A helyhatósági kiadási keret bővülésének hátterében többek között egy érdekes partnerváltás áll: egy MSZP–Fidesz együttszavazás nyomán – az MDF és az SZDSZ ellenében – 2,5 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok belterületi útjaik fejlesztésére (ezt a gyorsforgalmi úthálózattól vonták el).
Számos hasonló eseti „frontbarátság” is köttetett a kormány- és ellenzéki pártok között: az SZDSZ ellenében az MDF támogatásával sikerült a szocialistáknak megszavazni, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásait 2007-ben legalább 40 százalékban – és utána két évig emelkedő mértékben – kötelező legyen a vállalkozások k+f tevékenységének támogatására fordítani. Megosztotta az SZDSZ-t a közoktatási teljesítményértékelés ösztönzését szolgáló egymilliárd forintos keret is, de a Fideszből volt kellő számú átszavazó az elfogadásához. Csak az MDF nem támogatta, hogy az önerőképesség-számításnál (mely a különböző jövedelmű helyhatóságok közötti átcsoportosítások alapjául szolgál) levonható maradjon az önkormányzati beruházások legfeljebb 25 százaléka. A pótlólagos igények kedvenc célpontja a Miniszterelnöki Hivatal lett: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal dologi kiadásainak 500 millió forintos emelése a közigazgatási teljesítményértékelés kasszáját kurtította meg, a 3 milliárdos központi kommunikációs keretből 200 milliót tettek át az egészségügyi minisztériumhoz a népegészségügyi szűrővizsgálatokra.
A megszavazott módosítások többségét az Országgyűlés a kormány szándékaival egybeesően támogatta. Ilyen volt a közszféra létszámleépítésének támogatására elkülönített közel 50 milliárd forintos keret megnyitása az egészségügyi kht.-k és gazdasági társaságok számára is. A Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. önállóan nem vehet fel hitelt a jövőben: ehhez a gazdasági és a pénzügyminiszter együttes hozzájárulására, 5 milliárd forint feletti érték esetében pedig a kormány jóváhagyására lesz szükség. A parlamenti többség támogatta, hogy a tévé-üzembentartási díj befizetésére, illetve beszedésére három hónap felkészülési időt kapjanak a vendéglátók és az APEH. Ritka, mint a fehér holló, hogy egy költségvetési szavazás során tartalmi változást hozó ellenzéki módosítást is támogasson a kormány. Most megtörtént: a képviselők egyhangúan támogatták azt a fideszes indítványt, mely szerint a már benyújtott, de még el nem bírált uniós pályázatoknál az EU önerő alapjából várható sajátforrás-kiegészítést fél évvel meghosszabbítva, jövő év június 30-áig lehessen igénybe venni.
Sok olyan módosító indítványt is megszavaztak a képviselők, amelyek nem nyerték el a kormány tetszését (igaz, a deficitet sem növelték). Ilyen volt például Gulyás József szabaddemokrata képviselő indítványa, amely szerint az eredetileg a megyei területfejlesztési tanácsoknak szánt 120 millió forintot az önkormányzati vis maior alapba csoportosítsák át. Nyertesekről és vesztesekről azonban így sem igazán lehet beszélni. A helyzetet jól jellemzi, hogy a legnagyobb változás (a GKM-fejezet kiadási és bevételi főösszegének mintegy 19 milliárdos csökkenése) a zrt.-vé alakuló HungaroControl légiforgalmi szolgálat költségvetési körön kívülre kerülésére vezethető vissza.
