Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány a múlt hét második felében beterjesztett az Országgyűlés elé egy jelentéktelennek tűnő, ám a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) megrendezéséhez nélkülözhetetlen törvényjavaslatot. Ebben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elvárásának tesz eleget, hogy a szervezet rendezvénnyel kapcsolatos megjelöléseit szerzői jogi védelem vagy védjegyoltalom alá helyezze (a jogosult az UEFA), s így a megfelelő jogszabályba olyan követelmények is bekerülhetnek, amelyeket a magyar jog jelenleg nem ismer. Így az UEFA meg tudja majd akadályozni az Eb-hez kötődő megjelölések jogosulatlan használatát. Az új szabályok – magyar–horvát győzelem esetén – 2007. májusától 2014. január elejéig lennének hatályosak.
A javaslat kitér arra, hogy a kalózmarketing kapcsán az UEFA rendkívül komoly fellépést helyez kilátásba olyan cselekményekkel szemben, amelyek során felmerül annak lehetősége, hogy visszaélnek az labdarúgó Eb-hez kapcsolódó megjelölésekkel, művekkel, védjegyekkel. A kormánynak készült előterjesztés szerint a második pályázati szakasz ütemezésének megfelelően a törvénytervezetet október 31-éig el kellett küldeni az UEFA számára, ám az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztályán csak azt a választ kaptunk, hogy „ha ennek meg kellett történnie, akkor nagy valószínűség szerint ezt meg is tettük”. Arra a kérdésre, hogy a törvénytervezet elküldésének időpontját befolyásolta-e az Eb-helyszín kijelölésének a tervezettnél későbbre, jövő áprilisra tervezett halasztása, nem kaptunk érdemi választ. Az azonban elképzelhető, hogy a törvényről szóló döntést – az UEFA helyszínkijelölésének csúszása miatt – jegelik, hiszen az igazságügyi tárca a kormány részére még abban a tudatban készítette az előterjesztést, hogy a helyszínről szóló határozat december 8-án megszületik. Korábban például az Eb-vel kapcsolatban az adótörvények bevetésére is készült a kormány, annak érdekében, hogy Magyarország – a horvátokkal közösen – nyerje el a 2012-es labdarúgó Eb megrendezésének jogát. Az akkor benyújtott mellékletekben eldugva szerepelt egy pár soros kiegészítés, amely szerint nem minősül társasági adóalanynak az UEFA, továbbá a kizárólag az Eb rendezésével kapcsolatos feladatot ellátó társaság vagy külföldi vállalkozó. Ez azonban a költségvetésben már nem szerepel, ami azzal is magyarázható, hogy nincs olyan helyzet, ami indokolttá tenné ennek elfogadását, azaz az UEFA nem döntött a helyszín ügyében.
A Eb-hez kapcsolódó megjelölésekről benyújtott, törvénytervezetben végrehajtandó intézkedések és azok előkészítése a Magyar Szabadalmi Hivatalra (MSZH) többletköltséget rónak, ami azonban „aprópénz” az Eb rendezésére fordított forrásokhoz képest, ugyanis a 2007–2013-as időszakban az MSZH bevételkiesése és megemelkedő kiadásai összesen mintegy 300 millió forintot tesznek ki.
Az igazán nagy költséget a stadionok kialakítása jelenti majd, hiszen egy nyertes pályázat esetén a következő hat évben körülbelül 220 milliárd forintot költene Magyarország a négy kijelölt stadion felújítására és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére. Ez csaknem 4 százaléka annak a 23 milliárd eurónak, amit Magyarország infrastrukturális beruházásokra tervez elkölteni 2012-ig – mondta Kóka János gazdasági miniszter még október elején, amikor az UEFA küldöttsége a magyarországi helyszíneket térképezte föl. Gyurcsány Ferenc kormányfő korábban azt mondta, hogy az állam elsősorban az autópálya-építést, a légi és a vasúti közlekedés fejlesztését finanszírozná, a szállodaipari beruházásokat viszont magánforrásból kell megoldani. A legutóbbi rendező, Portugália például mintegy 650 millió eurót (177 milliárd forint) költött közvetlenül a stadionok és az azokat körülvevő infrastruktúra fejlesztésére. A kiadást Svájcban – amely ország az osztrákokkal együtt indult –, a következő Eb helyszínén 1,26 milliárd svájci frankra (219 milliárd forint) teszik.
