Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha egy miniszter politikai erejét a hozzá tartozó költségvetési tételek nagyságával lehet mérni, akkor a kormány tagjai közül Szilvásy György kancelláriaminiszter és Kóka János gazdasági miniszter tekinthetőek a jövő évi költségvetési törvénytervezet legnagyobb győzteseinek. Lapunk számításai szerint ugyanis a központi költségvetési körben korábbi méretéhez képest leginkább a miniszterelnökség fejezet növekedett, igaz, ennek jelentős része a kormányzati szerkezet változásához köthető, amelynek során a fejezetbe került például a Központi Adatfeldolgozó és Választási Hivatal a maga közel 8 milliárdos büdzséjével. Ennél is fontosabb növekmény ugyanakkor a „központi egyensúlyi tartalék”, amely a rendes tartalékon felül 50 milliárd forinttal dobja meg a fejezet keretét. Szilvásy – és ezáltal közvetve a miniszterelnök és környezete – befolyásának erősödésére utal, hogy az EU-integráció fejezetet is a kancelláriaminiszter felügyeli – ez Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos esetleges miniszteri kinevezésével változhat. Valódi áttörést ugyanakkor nem sikerült a kormányfőnek elérni, mivel a törvényjavaslat szerint nem az integrációs fejezetben lesznek az uniós projektek társfinanszírozását szolgáló pénzek. Marad tehát a korábbi felállás, azaz az operatív programok gazdáiként vagy társgazdáiként az egyes szakminiszterek felügyelik majd az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó kifizetéseket.
Továbbra is két operatív program fölött diszponálhat tehát Kóka János gazdasági miniszter, aki a jövőben a kormány új, költségvetésen belüli autópálya-finanszírozási stratégiájának megfelelően a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének 210 milliárdos, valamint az autópályarendelkezésreállási díjak 51 milliárdos keretét is felügyelheti. Igencsak megdobta a GKM fejezetét a MÁV 112 milliárdos tőkeemelése és a duplájára emelkedő vasúti személyszállítási költségtérítés is.
Az új büdzsé látszólag legnagyobb vesztese a Pénzügyminisztérium, ahol bár valóban sok száz millió forintot lefaragnak az igazgatási költségekből, de illetékességi területe nem szűkül. A különbség az idei költségvetésbe is betervezett, de az Airport-privatizáció bevételéből már tavaly végrehajtott hitelátvállalásra vezethető vissza. Valódi vesztesként élheti meg ugyanakkor a költségvetési előkészítést a kormány két hölgytagja, Göncz Kinga és Lamperth Mónika, ugyanis a külügyi és az önkormányzati tárca is több forrást vesztett az átlagosnál (az ÖTM esetében a kormányzati struktúraváltás hatását figyelembe véve sem rózsásabb a kép).
