Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a GDP idén – a tavalyi 4,2 százalék után – várhatóan 4 százalékkal bővül. A belső kereslet növekedési üteme ugyan lassul, ám a gazdasági növekedést leginkább meghatározó kivitel gyorsan bővül. A cserearány viszont legalább 2 százalékkal romlik, így az áruforgalmi egyenleg a tavalyihoz hasonlóan 2,8 milliárd euró (a GDP 3,3 százaléka) lesz. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya a tavalyihoz hasonlóan 5,3 milliárd euró körül várható (ez a GDP 6 százaléka) – véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Erste Bank együttműködésével készült legújabb havi prognózisában. Az előrejelzés azt feltételezi, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a kiigazítás megtörténik, a reformok pedig fokozatosan beindulnak. Ebben az esetben pedig a befektetők bizalma és ezzel a forint fokozatosan tovább erősödik. Magyarország megítélésének markáns javulására azonban csak jövőre lehet számítani – vélik a kutatók.
Bár a fiskális kiigazítás a növekedési ütemet idén még lényegében nem érinti, az utolsó negyedévben már érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. A bruttó bérek dinamikája lassul, a nettó bérnövekedés az egyéni járulékok emelése miatt ennél is sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfaemelés és a háztartási energia drágulása miatt az infláció gyorsul, így az év első felében jellemző 5 százalék feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3 százalék lehet a dinamika. A nyugdíjak reálértéke idén mintegy 4 százalékkal emelkedik. A GKI szerint a második félévtől a lakosság jobban törekszik a pénzmegtakarításra, kevésbé kezd új beruházásokba, ehhez kevesebb új hitelt vesz fel, miközben megpróbálja megőrizni fogyasztási színvonalát. Így a fogyasztás idei növekedése 2–2,5 százalékra lassul, az év végén pedig már alig emelkedik.
