A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az EU Közjegyzőinek Tanácsával együtt vitatja az Európai Bizottság (EB) nemrégiben hozott rájuk vonatkozó döntését, amelyben jogsértési eljárást indított több tagállammal szemben, amiért azok állampolgársághoz kötik a közjegyzői szakma gyakorlását. Véleményük szerint ugyanis a közjegyzők az állam igazságszolgáltatási rendszerének részeként hatósági feladatkört látnak el – különösen igaz ez Magyarország esetében, ahol például még magánokiratot sem állíthat ki egy közjegyző –, így nem azonosíthatók más szabadfoglalkozásúakkal. Tóth Ádám, a MOKK elnökhelyettese szerint a kontinentális jogrendszerben a közjegyzőség az igazságszolgáltatás része, ezért nem elfogadható a bizottság azon álláspontja, miszerint a közjegyzők nem az állam hatalmát gyakorolják – azaz szolgáltatásokat nyújtanak –, így a versenyt korlátozó intézkedésekkel a fogyasztók károsulnak.
Az EU-n belül angolszász jogrendben működő országok „nyomására” lépett az EB, az eljárás elindítása azonban a kontinentális bizonyítási jogrendszert kérdőjelezi meg – mondja Kapás Katalin, az MOKK elnöke. A helyzet azért is ellentmondásos, mert az Európai Parlament (EP) elé – az EB-vel is egyeztetve – decemberben kerül az a szolgáltatási irányelv, amelyben kivételként említik a közjegyzőt, és kiveszik azok köréből, akik szolgáltatást nyújtanak. Így mostani döntésével – amikor is éppen szolgáltatást nyújtóknak hagyja meg a közjegyzőket – ellentétes álláspontot alakított ki korábban a szolgáltatási irányelvvel való egyetértést illetően. (Ráadásul szinte biztosra vehető, hogy a irányelvet a EP decemberben el is fogadja.)
