Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány azon az állásponton van, hogy az autópálya-fejlesztést nagyon sok helyen gyorsforgalmiút-fejlesztéssel kell megoldani – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Tanács múlt csütörtöki ülésén. Az Új Magyarország fejlesztési tervben a gazdaság fejlesztése után – az ország nemzetközi elérhetőségének javítása érdekében – a második helyen áll a közlekedés fejlesztése, azon belül is a gyorsforgalmi úthálózat bővítése. Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt időszak jelentős beruházásai ellenére az autópálya-ellátottság mindössze negyede a nyugat-európai átlagnak. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének jelentőségét mutatja, hogy az 1990-es évektől kezdődően a külföldi vállalatok telephelyválasztását alapvetően az autópályák közelsége határozta meg. A zöldmezős beruházások zöme a gyorsforgalmi úthálózat már meglevő elemeihez, illetve azok 30-40 kilométeres sávjához kapcsolódott.
A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési tervben a kormányzat tehát megfogalmazta, hogy tovább fejlesztik a gyorsforgalmi úthálózatot, hogy a magisztrális folyosók tovább épüljenek az országhatárok felé, illetve hogy az ország ma még sugaras közlekedési szerkezete oldódjon. További gyorsforgalmiút-fejlesztésekkel javítani kívánják az elérhetőséget a forgalomterhelés szempontjából kritikus TEN (európai közlekedési)-folyosókon. A terv ennél konkrétabb lépéseket nem tartalmaz az útfejlesztéseket illetően. A kormányfő által megfogalmazott gondolat viszont nem új keletű, hiszen a gyorsforgalmi úthálózat jelenleg érvényben lévő fejlesztési koncepciója szerint is autóútként folytatódna például az M2-es és az M30-as Szlovákia, az M3-as Ukrajna, az M6-os Horvátország irányába. A sugaras szerkezetet feloldó hálózati elemekre is van példa az említett koncepcióban, aminek szellemében építenék meg a ma még érvényben lévő tervek szerint – amelyek megváltoztatására egyébként készül a kormány – 2015-ig az M8-as autóutat, amely Rábafüzes–Veszprém irányából Dunaújváros, majd Kecskemét–Szolnok felé indulva M4-es és M44-es utakként folytatódna a román határ felé. Hasonlóan autóútként képzelték el már korábban is az M9-est, amely Sopron–Zalaegerszeg–Szekszárd irányából haladna a Duna–Tisza köze irányába.
Egyelőre tehát nem tudni, hogy ezekhez képest mely szakaszok esetében gondolkodik a kormány újításon. Sok lehetőség nem is kínálkozik erre, hiszen a többi fővonalnak tekintett szakaszon már vagy elkészült a sztráda, vagy épülőben van. Talán az egyetlen hely, ahol autóutat építhetnének a jelenleg tervezett sztráda helyett – és ami ma még valóban csak elképzelés –, az az M4-es Budapest–Szolnok közötti szakasza. Inkább az a – hivatalos formában még nem létező – terv tűnhet megalapozottnak, hogy a beruházásokkal a kormány az ország nyugati régiójára koncentrálna, vagyis ott indulna meg a fejlesztés. Erről azonban nem kaptunk hivatalos megerősítést.
