Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szocialista frakció egyik politikusa válthatja Katona Tamást a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkári posztján – értesült kormányhoz közeli forrásból a NAPI Gazdaság. Lapunk információi szerint a PM második emberének posztjára több szocialista képviselő is felmerült jelöltként, elsősorban a párt költségvetési munkacsoportjának tagjai közül.
Tavaly júniusban Radnai György közigazgatási államtitkár távozásakor hasonló dilemmával szembesültek a gazdaságpolitika irányítói mint most a hivatalos verzió szerint „elszólásai” miatt eltávolított Katona esetében. Végül a költségvetési munkacsoport egyik tagja, Molnár Albert foglalta el a politikai államtitkári pozíciót, amely éppen a Radnai posztját átvevő Katona távozásával ürült meg. Akkori információink szerint több MSZP-s munkacsoport tag neve is komolyan felmerült, köztük Molnár mellett Szabó Lajos és Kékesi Tibor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának akkori alelnökei.
Kékesi Tibor lapunknak úgy vélekedett: korai még találgatni, hogy ki lesz az új PM-államtitkár, „még nem tart itt” a jelölési folyamat. Magánvéleményeként ugyanakkor annyit hozzátett, hogy szerencsésnek tartaná, ha szocialista politikus lenne Veres János helyettese a József nádor téren. Az MSZP-frakció és a költségvetési munkacsoport mindazonáltal még nem tárgyalt a kérdésről, így hivatalos álláspontja sincs. Kékesi szerint igen nehéz feladat vár az új államtitkárra, hiszen már egy előrehaladott költségvetés-tervezési folyamatba kell bekapcsolódnia. Ennek alapján pedig a házon belüli helyettesítés mellett is lehetnek érvek.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya nem kívánta kommentálni értesülésünket, mindössze annyit közöltek, hogy „időben tájékoztatják” a nyilvánosságot, ha meglesz az utód.
Lapunk tegnapi számában három forgatókönyvet vázolt Katona helyettesítésére és Veres János pénzügyminiszter további sorsára vonatkozóan. Ezek egyike volt a szocialista frakcióból történő utódlás, ami ha megvalósul, a nagyobbik kormánypárt szakmai csoportjának erejét jelzi, illetve arra utal, hogy a miniszterelnök és környezete jelenleg nem tud vagy nem akar éles váltást végrehajtani a költségvetési politika irányításában.
