Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pénteken elfogadta Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár lemondását Gyurcsány Ferenc kormányfő. A Kormányszóvivői Iroda szerint a kormány továbbra is számít Katona munkájára, ám konkrét felkérés csak későbbre várható, akárcsak a döntés az új államtitkár személyéről. Katona távozását a miniszterelnök kezdeményezte, aki „megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak” tartotta a PM második emberének csütörtöki nyilatkozatát, amelyben a 2008-tól bevezetni tervezett ingatlanadóval kapcsolatban említette meg, hogy azt csak az átlagos értékhatár, azaz a 9,5 millió forint feletti értékű ingatlanokra vetnék ki (NAPI Gazdaság, 2006. október 13., 2. oldal). A kormányfő ezt hibának tartotta, mivel a már jelenleg is létező adónem kiterjesztésére vonatkozóan még „semmilyen formában” nem született döntés, így a nyilatkozat „nem tükrözte a kormány konkrét álláspontját, pontos terveit”.
Katona múlt heti elszólását már „visszaesőként” követte el, ugyanis júniusban az OÉT ülésén szintén felhatalmazás nélkül fogadta el, hogy az egységes 20 százalékos áfakulcs helyett 17 és 23 százalékos kulcsokat vezessenek be. Ezt a tervet ugyanakkor az SZDSZ elfogadhatatlannak tartotta és az eseten csak komoly presztízsveszteséggel tudott túllépni a kormányzat. A korábban sem példa nélküli kommunikációs hibák minden bizonnyal közrejátszottak abban is, hogy tavaly nyáron a politikai államtitkári pozícióból a kevésbé látványos közigazgatási államtitkári funkcióba vonták vissza Medgyessy Péter egykori kabinetfőnökét.
Katona távozása a József nádor térről az általa felügyelt költségvetési egyeztetések kellős közepén komoly vérveszteséget jelent a kormány számára. Először politikai, később közigazgatási, végül jelző nélküli államtitkári pozícióban az első pillanattól kezdve részt vett ugyanis a Gyurcsány-kormányok munkájában és személyében egyedül képviselte a folyamatosságot a PM vezérkarában. A KSH egykori elnöke az előző egy évben nemcsak a tárca operatív működését vezette a kormányzati, nyilvános és nemzetközi kötelezettségei miatt leterhelt Veres János miniszter mellett, de információink szerint még az MSZP szakpolitikusainak is ő szolgált munícióval a gazdaságpolitikai vitákban. Emellett Draskovics Tibor, majd Veres alatt is számos vitás ügyben volt a tárca arca a nyilvánosságban, legyen szó a választási kampányban elhalasztott adatközlésről vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített költségvetési salátatörvény rendelkezéseiről. Katona hasonlóan központi szerepet játszott az elmúlt 2-3 év költségvetési ködösítéseiben is, az államadósság-adatoktól a visszatartott áfa-visszatérítések ügyén át a GDP arányában 10 százalék felettivé duzzadó áht-hiányig. E szempontból távozása akár a kormányzati és gazdaságpolitikát Medgyessy regnálásának kezdete óta meghatározó, mára igencsak megcsappant hitelességű régi gárda háttérbe szorulásának kezdeteként is értékelhető. A személycserék folytatása, visszaemlékezve László Csaba esetére, nem is volna meglepő: neki 2003 telén már egy vártnál nagyobb, 5,6 százalékos államháztartási hiányadat miatt is vennie kellett a kalapját.
