Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglepően egységesnek mutatkoztak a parlamenti frakciók szónokai az önkormányzatok tavaly bevezetett államháztartási tartalékképzésével kapcsolatban a 2005-ös zárszámadás parlamenti vitájában kedden. A szocialista Tukacs István szerint nem célszerű fenntartani a kötelező tartalékképzést, és hasonlóan vélekedett a KDNP részéről Hargitai János is, aki szerint a tartalékolás a forráselvonás eszköze volt az önkormányzati alrendszertől. Korábban a költségvetési bizottság ülésén a PM képviselői is utaltak rá, hogy a szabályozás kikerülhet a készülő költségvetési törvényből, melynek valószínűsége a politikai támogatás nyomán tovább nőtt.
Az önkormányzatok áht-tartalékát a 2005-ös költségvetési törvény vezette be, amely úgy rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok esetében a helyben maradó szja 3 százalékát kell zárolni a bizonytalan folyamatok miatt. Tavaly ez mintegy 21 milliárd forint végleg visszatartott kifizetést jelentett, míg 2006-ban a PM által benyújtott javaslat alapján az egyik önkormányzati érdekvédelmi szövetség számításai szerint 28,3 milliárdot.
A szabályozás ugyanakkor már a 2006-os költségvetés tavaly őszi vitájában is puhult. A pénzügyi tárca ugyanis támogatta azt a képviselői indítványt, amely a tartalékképzést részben feloldotta, hogy az a béremelések forrásául szolgálhasson. A módosítás mintegy 15 milliárd forintot vont ki a központi költségvetés hatóköréből, így a tartalékképzés már az érintett összeg nagyságrendje miatt sem szolgálhatta eredeti célját, miközben jelentős terhet jelentett számos önkormányzat számára.
