Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A második Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP2) 2003–2004-ben jelentősen módosult a finanszírozási struktúra: az EU-támogatás és a magyar társfinanszírozás nagysága több mint duplájára nőtt, ezzel párhuzamosan pedig csökkentek a központi kormányzat ráfordításai – derül ki az NKP2-ről az Országgyűlés részére készített, jelenleg még államigazgatási egyeztetés alatt álló jelentésből. Ezalatt jelentősen átalakult a környezetvédelmi beruházások beruházók szerinti összetétele és finanszírozási struktúrája is: a gazdálkodói beruházások részesedése az összes környezetvédelmi beruházásból a 2002-es 35 százalékról 2004-re 56 százalékra nőtt.
Az NKP2 két éve alatt felhasznált összes forrás mintegy 353,4 milliárd forint volt (ebből 2003-ban 204,3, 2004-ben pedig 149,1 milliárd forint). A források mintegy 40 százaléka (148,5 milliárd forint) a vízvédelmi akcióprogram intézkedéseinek megvalósítását szolgálta, míg az éghajlat-változási akcióprogram részesedése 20,4 százalék, a városi környezetminőségé 9,8, a környezetbiztonságé pedig 9,5 százalék volt. Az első két év finanszírozási aránya a tervezett ütemtervtől elmaradt ugyan, de a Kohéziós Alapból, az NFT-ből és az NVT-ből támogatott fejlesztések végrehajtása 2005-ben felgyorsult, és 2006-ban folytatódik – véli a jelentést jegyző KvVM.
Az erőfeszítések ellenére, főként forráshiány miatt egyes EU-kötelezettséget, illetve nemzeti szintű környezetstratégiai feladatot jelentő programok végrehajtása forráshiány miatt a tervezettnél lassabban haladt: így az Ivóvízminőség-javító Program, a Vízkeret Irányelv, a Ivóvízbázis-védelmi Program, az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program, a területvásárlás és a vagyonkezelésbe vétel a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében. Magyarország uniós tagsága jelentősen befolyásolta a környezetpolitika célrendszerét és mozgásterét. Azóta 163 jogharmonizációs célú új vagy módosult jogszabály született. A környezetvédelemnél négy, fajlagosan legnagyobb beruházási igényű területen kapott az ország átmeneti mentességet (három területen már lejárt a mentesség határideje és mind a három területen határidőre teljesültek a követelmények). Új elemekkel bővült a környezetvédelem jogi és közgazdasági szabályozórendszere (így például a környezetterhelési díj törvényi szabályozása, az energiaadóról szóló törvény, a csomagolások bizonyos részét érintő, darabalapú termékdíjtétel bevezetése). A gyártói felelősség erősítését szolgálta egyes termékek (hulladékká vált gépjárművek, elektromos és elektronikai berendezések) visszavételi kötelezettségének bevezetése, ami lendületet adott a szelektív gyűjtés és a hasznosító ipar fejlesztéséhez.
E két évben a környezetvédelmi ipar az átlagos értéket messze meghaladó mértékben növekedett (2004-ben az ágazat értékesítése mintegy 32 százalékkal nőtt és elérte a GDP 1,3 százalékát). A környezetvédelmi célú beruházások értéke a KSH adatai szerint a 2002-es 155 milliárd forintról (2004-es árszinten számolva) 2004-re 170 milliárd forintra növekedett, ami az összes nemzetgazdasági beruházás 4,1 százaléka. E beruházások eltérő nagyságúak mind a beruházó alanya, mind a beruházás megvalósításának térbeli eloszlása alapján. A kezdeményezőképesség és felkészültség magasabb szintje, az önerő mértéke, a képzett munkaerő és a szolgáltató vállalkozások számára elérhető piac miatt a produktív beruházási tevékenységek főként a közép-magyarországi régióban, azon belül is döntően Budapesten koncentrálódtak. Az egyes gazdasági ágak környezetvédelmi beruházásain belül kiemelkedtek a közigazgatás beruházásai, amelyek 2004-ben az összes környezetvédelmi beruházás 44 százalékát tették ki. (Ennek zömét, 58 százalékát a szennyvízkezelési beruházásokra költötték.)
