Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az atomerőművek biztonsága a csernobili katasztrófa óta már nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény érdeklődésének is a középpontjában van. Az ukrajnai tragédiát követően az atomenergia támogatottsága egész Európában pillanatok alatt zuhant, és ezt az energiatermelési ágazatot azóta is rengeteg bírálat éri. Egy a közelmúltban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által készített felmérés szerint a lakosságot leginkább az atomhulladék kérdése foglalkoztatja, ezért az emberek megnyugtatása érdekében különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az elhasználódott fűtőelemek megfelelő kezelésére.
Egy másik, az EU minden tagországára kiterjedő felmérés szerint a megkérdezettek csupán 37 százaléka áll az atomenergia felhasználása mellett, míg 55 százalékuk ellenzi azt, ezen belül 24 százalékuk határozottan ellene van az atomerőműveknek, azaz a most működőket sem használnák. A vélekedések természetesen nagy szóródást mutatnak az egyes tagországokban: Svédországban és Magyarországon például csaknem kétharmados a támogatottsági szint, ám a görögök közel kilenctizede ellenzi ezeket az intézményeket. A felmérés egyik fontos és szakemberek szerint elgondolkodtató megállapítása, hogy a nukleáris energiát ellenzők mintegy 60 százaléka akkor sem változtatna a megítélésén, ha tökéletesen biztonságos megoldások születnének az elhasznált fűtőelemek kezelésére. (A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolása ma már több országban is – így például Finnországban és Spanyolországban – megoldott. Belgiumban, Magyarországon és Dél-Koreában 2005-ben megtörtént a helyszínek kijelölése. A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezése érdekében Finnországban, az Egyesült Államokban és Svédországban szintén eljutottak a tárolók helyszínének kijelöléséig.)
Szakmai körökben azonban úgy vélik, hogy az elkövetkező években nemcsak a hulladékkezelés, hanem az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, a teljesítmény-, illetve teljesítmény-kihasználtsági mutatók növelése szintén fontos tényező. (Az Országos Atomenergia Hivatal [OAH] szerint például az Egyesült Államokban már 43 reaktor engedélyezett üzemidejét hosszabbították meg 20 évvel. Kilenc további reaktor hosszabbítási kérelmét pedig most véleményezi a nukleáris biztonsági hatóság.) Ezekkel ugyanis jelentősen növelhető a gazdaságosság – közli az OAH-hírlevél. A paksi atomerőmű esetében is egyre gyakrabban hangzanak el ezzel kapcsolatos szakmai vélemények.
