Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar államnak 17-18 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a kanadai Airport Development Corporationnek (ADC) választott bírósági döntés nyomán – jelentette be Veres János pénzügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A kártérítés összege 74 millió dollár plusz a perköltségek. (Úgy tudjuk, a teljes összeg így 83,7 millió dollár.) A kártérítés összegét a kormány a 30 napos határidőn belül kiegyenlíti – mondta a miniszter. A forrás a költségvetésben a függő ügyekre képzett – mintegy 100 milliárdos – tartalék. A történet előzménye, hogy a Ferihegy 2B terminál építésére és üzemeltetésére az állam a kanadai céggel közös társaságot hozott létre Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft. néven. A megállapodás szerint az ADC felépítette az utasterminál forgalmi épületét, a tulajdonjogot és a kezelési jogot pedig átadta a magyar államnak, illetve a valódi cégtárs Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnak. A kereskedelmi jogokat viszont megtartotta, s ezek tizenkét éves gyakorlása után adta volna át üzletrészét és az említett jogokat az LRI-nek.
A felek között azt követően alakult ki a most zárult peres viszony, hogy az Orbán-kormány közlekedési miniszteri rendelete 2002. január elsejével megszüntette a FUF tevékenységét, a reptér üzemeltetése a Budapest Airport (BA) Zrt.-hez került. Az ADC még ezt követően sem akart perelni; a Medgyessy-kormány színre lépése után három tárgyalást is folytatott, s 2002 novemberében már úgy tűnt, hogy 45 millió dollár „kártérítésben” meg is állapodtak a felek. Csakhogy a Medgyessy-kormány mégsem egyezett meg az ADC-vel. A társaság ezt követően 2003 májusában fordult a washingtoni nemzetközi befektetésvédelmi bírósághoz (ICSID), amely most meghozta döntését.
Az ügyön végül csaknem 90 millió dollárt bukik az államkassza – ha 2002-ben megállapodtak volna a felek, úgy valójában csak 10 millió dollárt kellett volna előteremteni. A FUF kasszájában ugyanis – 2002 januárjától kezdve – már akkor is ott volt, s jelenleg is ott áll „befagyva” 34-35 millió dollár. A mostani, csaknem 90 millió dolláros kártérítési kötelezettség kifizetése kapcsán felvetődhet, hogy felhasználhatják-e erre a rendelkezésre álló FUF-pénzt. Minden bizonnyal igen: úgy tudjuk, az is a „megállapodás” része, hogy a kanadaiak kiszállnak a cégből, s helyüket az állam veszi át, így pedig hozzájuthat a pénzhez. A most zárult per mellett további négy még folyamatban van, ahol más szereplő – a FUF – is felbukkan. A FUF Kft. közvetlenül a BA-val, vagyis 66 százalékos tulajdonosával áll perben és haragban. Valójában ugyanarról a tartalomról van szó, mint a most zárult perben, csak a FUF-ra vonatkoztatva, hisz nemcsak a kanadaiak szenvedtek kárt, hanem a résztulajdonukban álló FUF is. A történet pikantériája, hogy hiába a BA-val áll perben a FUF, az állam a BA tavalyi privatizációjakor kötelezettséget vállalt arra, hogy helytáll a cég peres ügyeiben.
Ennek a bírósági eljárásnak a tétje egyesek szerint százmilliárd forint. Veres János az MTI kérdésére ugyanakkor azt mondta, hogy több per folyik a FUF Kft.-vel kapcsolatban, de a perértéket tekintve ezek együttes értéke nem éri el a most lezárult per kártérítési összegét.
Az említett négy eljárás közül a „fő pert” a FUF a magyar választott bíróságon 2005 decemberében indította, s bár gyorsan halad az ügy feldolgozása, idén nem várható döntés. A további három per értéke ehhez képest elhanyagolható, néhány milliárd forintról szól, de jelentősége ezeknek is nagy.
