Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A reformok kezdetben főként az elbocsátások miatt kerülnek állami többletpénzbe. A legtöbb változtatás hosszú távon a kiadásokat csökkenti.
Eleinte inkább megtakarítást hoz az egészségügyi reform. Jövő januártól ugyanis a 300 forintos vizitdíj és az ezzel megegyező összegű kórházi ápolási díj bevezetésétől 30-35 milliárd forint bevételt remél a szaktárca, ami várhatóan teljes egészében az egészségügyi intézményeknél marad. A készülő gyógyszer-gazdaságossági törvény szabályozza majd a szigorúbb gyógyszerfelírási szabályokat és nyilvánossá teszi a gyógyszerár-támogatás és a támogatásba való befogadás rendszerét; az eddigi százszázalékos támogatású gyógyszerekért 300 forintot kell fizetni – mindez a gyógyszerkasszán lévő nyomást csökkentheti. Nagy kérdés azonban, hogy az ellátórendszer strukturális átalakítása mennyibe kerül (a tervek szerint az Új Magyarország fejlesztési terv forrásait is felhasználják e célokra). Itt az átalakítás magas költségeit jelzi az a nemrégiben megjelent pályázat, miszerint a kórházak összesen 6,5 milliárd forintért indulhatnak, amelyből részben finanszírozhatják a kapacitás-, illetve struktúraátalakítást (NAPI Gazdaság, 2006. október 5., 2. oldal). Ezenkívül szakértők szerint sokba kerülhet a monitoring- és az informatikai rendszer fejlesztése is.
A közszféra átszabása viszont már a kezdetektől viszi a pénzt. Jelentős tétel lesz a központi igazgatásban foglalkoztatottak létszámának 15 ezer fős csökkentése két év alatt (2005-ben egy állami alkalmazott elbocsátása átlagosan mintegy egymillió forintba került), míg az önkormányzati szférában a szükséges leépítéseket az állam ösztönzőkkel kényszeríti ki.
A kormányzati menetrend alapján a nyugdíjrendszer reformja legkorábban 2007 végén ölthet jogszabályi testet, azok pedig valamikor 2009–2010-ben lépnek majd hatályba. Addig legfeljebb a korábban elfogadott nyugdíjkorrekció valósul meg, amely 2006-től öt év alatt mintegy 130 milliárd forintot emészt fel.
A közoktatási reform elsősorban a meglévő erőforrások jobb felhasználását jelenti, már csak azért is, mert a gyerekszám a következő években fokozatosan tovább apad. A felsőoktatásban pedig jöhet 2007-től a fejlesztési részhozzájárulás (tandíj), amelyet a hallgatóknak első ízben 2008-tól kellene megfizetniük az államilag finanszírozott felsőoktatásban; ez az állam kiadásait mérsékelheti.
