A piac és az elemzők jellemzően kisebb, 25 bázispontos kamatemelésre számítottak, de ezt már be is árazták előzetesen a banki termékekbe. Ezt bizonyítja, hogy a 3 hónapos forint BUBOR már a kamatdöntés előtt 7,99 százalékon állt – állította Mészáros Jolanta, a KDB Bank treasury területért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint emiatt a vállalati forinthitelek már a kamatdöntés előtt megdrágultak. Álláspontja szerint nem áll meg a további kamatemelés, már csak azért sem, mert az MNB – ellentétben az általában a piaci helyzetet követő Európai Központi Bankkal – inkább a megelőző kamatdöntések híve. Ez a magyarázata annak is, hogy bár mind az euró, mind a svájci frank piacán további kamatemelésre lehet számítani, a devizahitelek versenyelőnye növekedni fog.
A kereskedelmi bankok várhatóan a személyi hiteleknél is előszeretettel használják ki majd a devizahitel olcsóságát és jelentős mértékben öntik majd a piacra a terméket – véli Lendvai János, a Magyar Cetelem vezérigazgatója is. A szakember szerint az idő múlásával elképzelhető, hogy az eddig kizárólag forintalapon hitelező pénzintézet is elgondolkodik devizahitel-konstrukció bevezetésén. Túlságosan ugyanakkor nem kell sietni, hiszen a magasabb alapkamat mellett a bankok a forinthiteleken jobban keresnek, ezért Lendvai idővel ésszerűbb arányokra számít – a magasabb kamatokat a könnyebb hitelelbírálás ellensúlyozhatja.
Mészáros Jolanta szerint egyelőre nincs ok a betéti oldalon a kamatok gyors növelésére, hiszen aki ilyen konstrukciót keresett, az augusztus végéig már lekötötte pénzét – még kamatadómentesen. Az MNB mostani lépése után még nem alakulhatnak ki olyan, az adófizetés utáni nettó kamatok, amelyek kapcsán bárkinek érdemes lenne elgondolkoznia, hogy feltöri lekötött betétjét. A mostani kamatugrás ugyanakkor jót tett azon ügyfeleinknek, akik a mindenkori MNB-alapkamatra 15 bázispontot ráígérő egyéves betétünket választották augusztusban – mondta a KDB treasury-vezetője.
