Magyarországon az összes környezetvédelmi célú invesztíció 170 milliárd forintra rúgott 2004-ben, ez az összes végrehajtott beruházás 4,1 százalékát tette ki (a KSH-nak nincsenek frissebb számai). Összehasonlító áron ezek csupán 0,1 százalékkal növekedtek 2003-hoz viszonyítva, ami elsősorban az integrált környezetvédelmi beruházások csökkenésével magyarázható. Az utóbbiak összege ugyanis egy év alatt 28 százalékkal visszaesett, miközben a közvetlen környezetvédelmi beruházások értéke 8 százalékkal emelkedett.
A beruházások legnagyobb része (37 százalék) a szennyvízkezelésre irányult, míg a levegőtisztaság védelmére 18 százalék jutott, a talaj és a felszín alatti vizek védelmét pedig 16 százalék szolgálta. Hulladékkezelésre az összes beruházás 12 százalékát fordították, míg táj- és természetvédelmi célokra 11 százalékot költöttek. A statisztika szerint a környezetvédelmi beruházások 84 százaléka közvetlenül valósult meg. A szervezeten belül folyó környezetvédelmi ráfordítások értéke 155 milliárd forint volt 2004-ben, ez 18 százalékos növekedés. Ezek az összegek túlnyomórészt a szennyvíz- és hulladékkezelést, valamint köztisztasági szolgáltatást végző, környezetvédelmi szolgáltatásra szakosodott gazdasági szervezetekhez érkeztek.
A tevékenységben már nem az állam dominál, ugyanis a beruházások 44 százalékát hajtották végre a közigazgatásba sorolt szervezetek. (A közigazgatásnál a legnagyobb súlya, 58 százalék, a szennyvízkezelésnek van.) A többi szektor közül a feldolgozóipar 16, a szállítás, raktározás, posta és távközlés 13, míg az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (13 százalék), valamint az energetika (11 százalék) vállalkozásai részesedtek jelentős mértékben. A beruházások 84 százaléka a keletkezett szennyezések közvetlen csökkentésére irányult, a többi pedig a termelési folyamatba integrálva valósult meg. Az ipari vállalkozások környezetvédelmi invesztíciói 2004-ben 29 százalékkal csökkentek.
