Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint évi 12 ezer körül stabilizálódik a pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentések száma Magyarországon – mondta a NAPI Gazdaságnak Horánczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) sajtóosztályának vezetője. A kimutatások szerint az idei első félévben a tavalyival csaknem azonos, hatezer körüli bejelentés érkezett a hivatalhoz.
A pénzmosás elleni bejelentések csúcséve 2004 volt, amikor több mint 16 ezer bejelentést regisztráltak a rendőri szervek – többségüket hitelintézetek jelentették be. A felfutás annak a következménye, hogy abban az évben írta elő a pénzmosás megelőzését szolgáló jogszabály a bankokban addig őrzött anonim betétek nevesítését. Az áprilisi határidő lejárta után az anonim betétek nevesítéséről a hitelintézeteknek automatikusan jelentést kellett küldeniük a rendőrségnek, sőt, egy éve már csak rendőrségi engedéllyel lehet a még megmaradt anonim betétekhez hozzányúlni. Az új rendelkezésekre egyebek mellett azért volt szükség, mert Magyarországot mint nem együttműködő országot éppen az anonim betétek magas állománya miatt az OECD mellett működő pénzmosás elleni akciócsoport (FATF) 2002 júniusa előtt több mint egy évig a feketelistáján tartotta.
A tavaly beérkezett 12 ezer és az idén eddig regisztrált bejelentések kivizsgálását más rendőri szervekkel közösen végzik – mondta Horánczy. A bejelentések nagy száma miatt egy nemzetközileg már bevált szűrőrendszer alapján értékelik az adatokat, és döntenek arról, hogy szükséges-e további intézkedés a pénzmosásgyanús esetekben. A szóvivő szerint az NNYI-nél az idén ősszel munkába állhat az a modern leválogató szoftver, amely a paraméterek alapján az eddiginél sokkal pontosabban tudja majd beazonosítani a további vizsgálatra érdemes bejelentéseket – egyebek között az egybeeséseket is összevetve.
