Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lapunknak válaszoló biztosítók közül egyedül az Uniqánál fogalmaztak úgy, hogy a tavaly nyári időszakhoz képest közel 50 százalékkal ugrott meg a viharkár-bejelentések száma. A Generali Biztosító adatai szerint május–augusztusban a 2004-es 11 722 és a tavalyi 10 984 lakáskár után eddig 10 694 lakáskár-bejelentés érkezett jégesők, viharok és heves esőzések miatt. Az Aegon Magyarországnál a meteorológiai károknál még szerény mértékű csökkenést is tapasztaltak.
Az Allianz Hungáriánál ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az elemi károk esetszámának óvatos emelkedése mellett a kárkifizetés összege lényegesen komolyabb mértékben emelkedik: míg 2003–2005 között a kárbejelentések számában 16 százalékos volt a növekedés, addig az elemi károkra fizetett kártérítés mértéke összességében közel 34 százalékkal emelkedett. Hasonlóra mutat rá az OTP-Garancia és a Generali adatsora is: ez utóbbinál a tavaly nyári hónapokban bejelentett 622 millió forint helyett az idén már 15 százalékkal több, 722 millió forintnyi kártérítést kellett fizetniük. Az Allianznál tavaly viharkárokra egymilliárd forint feletti összeget fizettek ki egész évben, idén már most 1,1 milliárdhoz közelít a kártérítések összege. A trendnek egyedül az Aegon statisztikája mond ellent: míg 2005-ben a meteorológiai károkra 44 018 forint volt az átlagos kárkifizetés, addig az idén ez az összeg 39 208 forintot tesz ki – igaz, az Aegon adataiban az augusztusi károk nem szerepelnek, így az augusztus 20-i statisztika sem, amely szerint e hét elejéig az ünnepen tomboló vihar kapcsán 2100 kárbejelentés érkezett, a becsült kár értéke 200 millió forint.
Az eléggé eltérő adatok alátámasztják a biztosítók egyöntetű véleményét, hogy a viharkárok miatt megnövekedett kártérítési összegek nem teszik indokolttá a díjemelést. A Magyar Posta Biztosítónál úgy fogalmaztak: terveken belül állnak a kárhányaddal, még a mostani viharos időjárás ellenére is. Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója – több más biztosítóval egyetemben – úgy véli: az utóbbi időben bekövetkező természeti károknál sem érvényesült a korábbi tapasztalatoktól eltérő trend. Bár gyakran szokatlan időpontokban és intenzitással jelentkeztek a károk, de – a 2001-es tarpai gátszakadástól eltekintve – ezek biztosítási szempontból nem minősíthetőek katasztrófa méretűnek. Így nincs ok arra, hogy a biztosítók díjat emeljenek.
Régiónk változó éghajlati viszonyait sokan vizsgálják, ám a kárnövekedés és a globális felmelegedés közötti összefüggés még korántsem egyértelmű, ráadásul a magyarországi károk eltörpülnek a világméretű katasztrófák kárai mellett. Épp ezért a viszontbiztosítási díjakban sem igen látszik meg a kockázat növekedése. Sőt, az OTP-Garancia szerint akár pozitív példa is lehet Magyarország, hiszen széles körű összefogással ismét sikerült elkerülni a jelentős árvízkárokat, annak ellenére, hogy mindkét nagy folyónk egyszerre, rekordszinteket elérve áradt. A régió többi országában ugyanakkor a védekezés sikertelen volt. Ez mindenképpen jelzésértékű a viszontbiztosítók felé, hogy Magyarországot eltérően kell értékelni az árvízkockázatoknál.
