Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Több mint 10 éve nem látott magasságba emelkedhet az államadósság GDP-arányos szintje – derül ki a konvergenciaprogram munkaanyagából. A kormány magyarázatai szerint több tényező együttes hatásaként szaladhat a maastrichti kritérium által előírt 60 százaléknál 12 százalékponttal is magasabbra az adósságráta a következő években. Amint azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több ízben is elismerte, a költségvetési expanzió nyomán megugró áht-hiány, benne a bevételekkel nem fedezett szociális intézkedések és az infrastrukturális fejlesztések játszották a legfontosabb szerepet az adósság „elszállásában”. Az emelkedés okaként a tervezet hivatkozik a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi pénzügyi környezetre, az emelkedő hozamokra és a forint gyengüléséből adódó kedvezőtlen átértékelési hatásra is. A nagyobb adósságállomány után emellett magasabb kamatkiadással kell számolni. Az adósságszolgálat nélkül számított elsődleges áht-egyenleget a közelmúltban és idén is egyszeri hatások rontották, melyek között a kormány az uniós mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó meg nem térült előfinanszírozást és a Gripen repülőgépek beszerzését nevesíti.
Jelentős presztízsveszteséget jelent a 60 százalékos küszöb túllépését eddig különböző Eurostat- és Stabilitási és növekedési paktum-kompatibilis elszámolási megoldásokra hivatkozva váltig tagadó kormánynak, hogy idén év végére egy jelentős ugrással már a 67 százalékot is elérheti a GDP-arányos adósság. Ráadásul nem látszik a fény az alagút végén: a munkaanyag kétéves távlatban csak a növekedési ütem csökkentését tartja vállalható célnak.
Ebben a program szerint közrejátszottak a nyugdíjrendszer változásából fakadóan kieső járulékbevételek is. Bár a program leszögezi, hogy a 2004-es Eurostat-állásfoglalás alapján lehetőségünk lenne 2007 márciusáig a tőkefedezeti pillérbe befolyó járulékok államháztartási körön belül történő elszámolására, a kormány úgy döntött, hogy „előrelátó módon” már most egységesíti az adatokat és a költségvetési egyenleg szempontjából kedvezőtlenebb, hosszú távon is összehasonlítható számokat használja. Ezzel sikertelen véget ért a még Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején indított hadművelet, amely a korrigált adatok használatával próbálta becsempészni az országot az eurózónába (Katona Tamás PM-államtitkár még áprilisban is a korrigált 58,4 százalékos 2005 végi számot erősítette meg).
Az eladósodást egyetlen tényező, a privatizációs bevétel tudta csak érdemben ellensúlyozni. Idén 260 milliárd forintra számít a kormány a magánosításból, ugyanakkor a program „a következő évekre nem számol privatizációs bevétellel”. Ez a kijelentés ugyanakkor több szempontból is meglepő. Lapinformációk szerint a kormány 100 milliárd forint körüli bevételre számít a MÁV teherfuvarozási üzletágának eladásából, mivel azonban jelenleg még csak az előkészületek folynak, a tranzakcióra leghamarabb a jövő év második felében kerülhet sor. Ezen kívül is maradtak még feladatai a privatizációs szervezetnek: újabb fordulót szerveznek a Malév számára, és kétséges, hogy sikerül-e idén befejezni a lóversenytársaságok és a Bábolna Zrt. eladását.
