Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Augusztus 15-étől módosulnak a diákhitel feltételei. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók 21, 25, illetve 30 ezer forintos hitelt igényelhetnek havonta, míg a költségtérítéses képzésben részt vevők esetében mód nyílik akár 40 ezer forint igénylésére is. Feljebb csúszott az igénylési korhatár – ezentúl 40 éves korig van mód a diákhitel igénylésére –, és új elem az is, hogy ennek az életkornak a betöltéséig, legfeljebb 10 szemeszter idejére, bármikor igényelhető a diákhitel. Ugyanakkor a 40. életév betöltésekor akkor is megkezdődik a törlesztés, ha a hallgatói jogviszony még fennáll.
Jó hír, hogy sorrendben a harmadik szemeszterben csökken a diákhitel kamata. 2006. szeptembere és december 31. között a korábbi 10,22 százalék helyett 9,5 százalék lesz a kamat. A jelentős, 72 bázispontos csökkentést azt tette lehetővé, hogy a Diákhitel Központ (DK) forrásköltsége az első félév során 7,48 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött. Mint ahogy Őri András, a DK szóvivője a NAPI Gazdaságnak elmondta, a társaság által megbízott független kockázatbecslő értékelése szerint az előző félévhez képest csökkent a diákhitelrendszer kockázata, így a kinnlevőségre a korábbi 1,94 helyett immár csak 1,82 százaléknyi kockázati prémium számítódik. A DK a korábbi években elhatárolta működési költségeinek egy részét. Most a kedvező forrásstruktúrának köszönhetően a társaságnak lehetősége nyílik arra, hogy jelentősebb mértékű működési költségfedezetet szerepeltessen a diákhitel kamatában: a most kezdődő tanév elején ennek mértéke 1,88 százalék lesz. Mint ismert, egy tavalyi kormányhatározat előírta a DK-nak, hogy az elmúlt két szemeszterben minimálisan 80 bázispontnyi működési költségelemet érvényesítsen a kamatban, ennek a minimumnak a mértékét a 2006–2007-es, majd a 2007–2008-as tanévben további 10-10 bázisponttal kell emelnie. A mostani magasabb költséghányad a korábbi elhatárolások tervezettnél gyorsabb megtérülésével kecsegtet, ez pedig a forrásainak jelentős részét a kötvénypiacokról beszerző DK és az egész hitelrendszer számára kedvező lehet, hiszen a befektetők vélhetően az árazásban is értékelhetik majd a jobb megtérülési mutatókat. Az persze komolyan kérdéses, hogy ennek hatása elegendő lehet-e a második félévben, a kamatemelések után a forrásköltség szinten tartására – ha nem, akkor a működési költségelem csökkenésével magasabb forrásköltség mellett is szinten tartható a kamat.
