Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Általános véleménynek mondható – az agrártárca és az elemzők prognózisa egybecseng –, hogy az idei betakarítás során mintegy 4,5 millió tonna búzát szállíthatnak a termelők a tárolókba. (Vérmérséklettől függően szóródnak a jóslatok 4,4–4,7 millió tonna között.) Ez pedig 400–700 ezer tonnával kevesebb, mint amennyit az elmúlt évben betakarítottak. A visszaesés okát minden megkérdezett egyöntetűen a tavaszi rendkívül csapadékos időjárásban látja. A teljes kalászos termést pedig 6,2–6,5 millió tonna közé várják piaci körökben.
A legkorábban – a múlt héten – az árpa aratása indult meg, s bár azóta meglehetősen rövid idő telt el, összességében megállapítható, hogy a termésátlagok nem mondhatók rossznak. Hektáronként 3–5 tonna közötti mennyiségekről érkeznek jelentések – mondta lapunknak Otrok György, a Raiffeisen Agrárház Kft. kereskedelmi üzletágvezetője. A gond csupán az, hogy a belvízkárok miatt a betakarítható terület kisebb lesz, mint amekkorán vetették ezt a gabonát. Ezzel egyetért Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke is, aki szerint az árpa aratása a hét végén már be is fejeződik. A szervezet adatai alapján arra számítanak, hogy a teljes hazai vetésterületen összesen 100 ezer hektárról nem lehet a termést „lehozni”.
A búzahozamokról csupán előrejelzések vannak, mert a betakarítás legkorábban a jövő hét elején kezdődhet meg, ami az elmúlt évekhez képest csúszást jelent. A várakozások szerint 4,4–4,5 tonna lehet a hektáronkénti termésátlag. A minőségről az általunk megkeresett szövetkezeti vezetők sem kívántak nyilatkozni, mondván: „erről még korai bármit is mondani”. A GOSZ elnöke szerint a kalászos területek mintegy 70 százalékán már megtörténtek a betegségeket megelőző permetezések, ezért a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt sem kell tartani a gyenge minőségtől.
Vancsura József szerint búzából valószínűleg nincsenek átmenő – azaz előző évről maradt, eladatlan – készletek. Az intervenciós raktárakban 1,0–1,5 millió tonna „ül”, ám a fizikai piacon, úgy tűnik, nincs szabad tétel. E véleményét elsősorban arra alapozza, hogy piaci információk szerint a múlt héten a malmok több helyen is szerettek volna búzát venni, ám szinte sehol sem találtak, így a kereskedők kérték, hogy Brüsszel a belföldi igények kielégítésére szabadítson fel 100 ezer tonnát. A vásárlás késlekedése komoly többletköltséget jelenthet számukra, ugyanis a fizikai piacon a telephelyi ár ma már 25 ezer forint körül mozog – már ha van mit megvenni –, míg néhány hete még csak 22 ezer forint körüli volt. Az áremelkedés Otrok György szerint egyértelműen a forint euróval szembeni gyengülésével magyarázható.
