Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kezdetét vette a helyközi személyszállítás átalakítása, amelynek célja egy olyan minőségi személyszállítás megteremtése, amely megfelel a helyi igényeknek. Ennek keretében még az idén 28 mellékvonalon szűnik meg a vasúti közlekedés, de egyetlen olyan település sem marad, ahol az állam ne biztosítaná a tömegközlekedést – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter a kormány szerdai ülése után. A megszüntetés 942 kilométeres pályaszakaszt érint, vagyis a magyar vasúti hálózat 12,2 százalékán szűnik meg a vasúti közlekedés. A bezárni szándékozott vonalakon – amelyek évente 6 milliárd forint veszteséget okoznak a társaságnak – a cég teljes személyszállítási bevételének mindössze 1 százaléka keletkezik, s az utasok 2 százaléka utazik ezeken a vonalakon.
A vonalak bezárása mellett szól, hogy e lépéssel évente 6,5 milliárd forintot takarít meg a MÁV. E 28 mellékvonal bezárásával 8,7 százalékkal csökken a MÁV Zrt. vesztesége. (A 7200 kilométeres vasúti hálózat egy részének bezárása az elmúlt egy évtizedben már többször napirendre került, de mind ez ideig érdemi lépés nem történt, sőt a nemzetközi hitelintézeteknek sem sikerült kierőszakolniuk a kormányokból, hogy hitelük fejében 1000–3000 kilométeren szüntessék meg a vasúti közlekedést. Szlovákiában a kezdeti tiltakozások ellenére évekkel ezelőtt meglépte ezt a kormányzat.)
A helyközi személyszállítás átalakítása nem merül ki a vasút karcsúsításában, az magában foglalja egyebek mellett a MÁV és a Volán-társaságok menetrendjének és tarifáinak, díjstruktúráinak az összehangolását. Ennek érdekében a Volán-társaságok vagyonkezelői joga is a közlekedési tárcához kerül az ÁPV Zrt.-től, és várhatóan 2007-ben régiós szinten összevonják a Volán-cégeket. Addig azonban nincs napirenden a társaságok privatizációja – mondta Kóka János. A helyközi személyszállítás átalakítását lépcsőzetesen vezetik be: az idén két régióban, 2007 első felében további kettőben, s a jövő év második felében a fennmaradó három statisztikai régióban hangolják össze a MÁV és a Volánok menetrendjét.
A megfelelő egyeztetések után 2007 januárjától új kedvezményrendszert vezetnek be a helyközi személyszállításban, s ennek legfontosabb jellemzője az átláthatóság lesz. Ma ugyanis mintegy félszáz különböző típusú kedvezmény él (NAPI Gazdaság, 2006. július 5., 1–3. oldal). Információink szerint annyi bizonyos, hogy szűkül a kedvezményezettek köre. Elképzelhető, hogy az ingyenes utazás esetében legalább a jegy előállításának költségét az utasnak kell állnia. Úgy tudjuk, az a kormányzati javaslat váltotta ki a legnagyobb vitát az MSZP-ben, amely szerint a 65 év felettieknek a jegy 10 százalékát ki kellett volna fizetniük. A tervek szerint rövidesen elektronikus jegyek váltják fel a papíralapúakat, így minden egyes utas a megfelelő útra vált jegyet. Átalakítják az állam által a kedvezményesen utazók után a vasúttársaságoknak nyújtandó fogyasztóiár-kiegészítés megállapításának rendszerét is, és azt 2008-tól regisztrációs alapon folyósítják.
A MÁV államilag garantált hiteleinek azon részét, amelyet a vasúttársaság nem tud visszafizetni, az állam átvállalja. Az érintett hitelszerződések jellemzően 2007-ben járnak le, ez 130–150 milliárd forint pluszterhet jelent a költségvetésnek. E többletkiadással számoltak a konvergenciaprogramban – mondta a miniszter. A következő hét évben évente 50–80 milliárd forintot fordítanak a vasút fejlesztésére az uniós források felhasználásával, s ebből a vasúti kocsikon kívül fejlesztik az elővárosi közlekedést és két nemzetközi közlekedési folyosóba tartozó vonalszakaszt, ahol például a pályát alkalmassá teszik 160 kilométeres sebességű közlekedésre.
