A munkavállalói és a munkaadói oldal is arra tett javaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, hogy mindkét normál áfakulcsot emeljék szeptembertől 2-3 százalékponttal. A kormány nyitott a kérdést illetően, és a napokban elvégezteti a pontos számításokat. A foglalkoztatói oldal a járulékcsökkentés elhalasztása miatt nem tekinti érvényesnek a tavalyi bérmegállapodást, és kérte annak szeptemberi felülvizsgálatát. Utóbbit a munkavállalói oldal is szorgalmazza, ők azonban a reálbérváltozás szempontjából vizsgálnák felül az alkut, így a bértárgyalásokon nagy feszültségek várhatók. A minimális célkitűzés az lesz, hogy ne csökkenjen jövőre a reálbér – közölte lapunkkal Wittich, Tamás a szakszervezetek szóvivője. A szakmunkások esetében már júliustól be kellene vezetni a 68 900 forintos minimálbért, a kereskedelmi cégek viszont az új helyzetnek megfelelően 65 ezer forintban szeretnének megállapodni. Cserébe nem bocsátanak el senkit, meghagynának minden juttatást, havonta egyszer zárva tartanának vasárnap, és ösztönöznék a szakszervezeti részvételt is.
A munkaadók valószínűleg elérik, hogy a kiskereskedőkre ne vonatkozzon a házipénztár-adó, amely esetében az adómentesség sem kizárt. Jelenleg folynak az egyeztetések arról, hogy a napi készpénzbevétel 3 százaléka (az eredeti javaslat szerint az adóalap a napi készpénz-záróegyenleg átlagos értékének a napi készpénzforgalom átlagának kétszeresével csökkentett része lenne), de legalább 800 ezer forint adómentes legyen – közölte lapunkkal Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal szóvivője. A foglalkoztatók ígéretet kaptak a kormánytól arra is, hogy a szolidaritási adót, valamint a banki különadót a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése esetén kivezetik. A munkavállalói oldal ellenben nem számíthat a járulékok későbbi csökkentésére, és az adókedvezmények fenntartására sem.
Egerszalóki Tímea